Az elmúlt évtized legsúlyosabb olajszivárgása fenyegeti a Mexikói-öböl élővilágát. Az április 22-én felrobbant, majd az óceánba süllyedt fúrótoronyból naponta mintegy 1000 hordónyi olaj szivárog az óceánba.

Kevés olyan embert találni, aki ne hallott volna legalább címszavakban a Dubai körül múlt héten napvilágot látott hírekről, amelyet sokan már a pénzügyi válság második hullámaként vetítettek előre. És nem is minden ok nélkül. Bár elméletben Dubai adósságválsága nem kellene, hogy globális hatásokat generáljon, a történteknek mégis van jelentős tanulsága. A világ pénzügyi piacait részben a jó időzítés mentette meg a nagyobb bajtól, hála az amerikai hálaadásnak és az iszlám ünnepeknek.

Az Egyesült Államok pénzügyminisztere, Timothy Geithner nemrég azt nyilatkozta, hogy az amerikai gazdaság a harmadik negyedévben visszatalált a növekedési útra, a stabilitás bár helyreállt, még mindig elég törékeny. A becslések szerint a GDP a harmadik negyedévben mintegy 3.5%-os növekedést produkált, de a pénzügyminiszter véleménye szerint a további hitelválság elkerülése érdekében a kormánynak továbbra is készenlétben kell állnia, hogy segítse a növekedési pályán maradást.

A II. világháborút követően az ifjú generációnak egy atombomba árnyékában kellett felnőnie, amely a hidegháborús időkben folyamatosan Demoklesz kardjaként lebegett felettük. Akkor azt gondolták, már nem igen lehet rosszabb, vagy mégis. A mai fiatalság nem egy, hanem három bomba árnyékában nő fel, amelyek bármelyike bármelyik pillanatban tartogathat meglepetést, és felforgathatja a világ menetét.

Amikor elmúlt tavasszal a 10 éves kincstárjegyek hozama 4%-ra emelkedett, a kötvénykereskedők, félelmeiktől vezérelve három fő tényezőre koncentrálták figyelmüket: a Fed likviditási intézkedéseire, az Obama-kormány 10 éves deficit terveire valamint ezek lehetséges inflációs hatásaira. Az árak összeomlása haladéktalan beavatkozásra késztette a Fed-et a kincstárjegyek piacán. A mintegy 300 milliárd dolláros államkötvény felvásárlási program gyanakvást keltett, hogy vajon az amerikai kormány közvetlen pénzinjekcióval, dollárbankók nyomtatásával és piacra bocsátásával próbálja ellensúlyozni a bevételkiesést. Amikor a Pénzügyminisztérium megkezdte a kötvények aukcióját, a befektetők félelmei és kétségei aláásták a bizalmat a kibocsátás ár reálitása iránt.

Kevés olyan embert találni, aki ne hallott volna legalább címszavakban a Dubai körül múlt héten napvilágot látott hírekről, amelyet sokan már a pénzügyi válság második hullámaként vetítettek előre. És nem is minden ok nélkül. Bár elméletben Dubai adósságválsága nem kellene, hogy globális hatásokat generáljon, a történteknek mégis van jelentős tanulsága. A világ pénzügyi piacait részben a jó időzítés mentette meg a nagyobb bajtól, hála az amerikai hálaadásnak és az iszlám ünnepeknek.

2009 második negyedévében az ázsiai gazdaságok feléledtek, miután a monetáris is fiskális ösztönzők hatására a belföldi kereslet és a belső tartalékok gyors növekedése enyhített az ipari termelés visszaesésén. A működőtőke beruházások megtámogatták a piacokat, és a nettó exportállomány, a relatíve aktívabb import révén hozzájárult a GDP növekedéshez.

Törökország 1982-es alkotmánya megérett a változtatásra, legalábbis ennek jegyében nyújtotta be alkotmányos reformjavaslatát a kormánypárt (AKP). A referendumra szeptember 12-én kerülhet sor. Recep Tayyip Erdogan miniszterelnök szerint a reform egy olyan alkotmányt hoz létre, amely az esetleges jövőbeni EU csatlakozást is felgyorsíthatja. A referendum nemcsak emiatt fontos, hanem egyfajta előzetes közvéleménykutatásként is szolgál a pártoknak kevesebb mint egy évvel a képviselőválasztások előtt.

Franciaország 2.5%-ról 2%-ra mérsékelte a gazdasági növekedéssel kapcsolatos várakozásokat 2011-re, és hangsúlyozták, hogy a fő célkitűzés továbbra is a 6%-os deficitvárakozás teljesítése 2011-re.

Országos és helyi választásokat tart Svédország szeptember 19-én. Egy hónappal a választási forduló előtt a közvéleménykutatások nem mutatnak egyértelmű eredményt. A legutóbb közzétett felmérés eredményei szerint a jelenleg kormányon lévő koalíció a voksok 47.9%-át szerezné meg, míg az ellenzék igen szorosan mögötte, 46.3%-nyi szavazatra tarthatna igényt. Az igencsak kicsi megmaradt szavazatok nyertese a szélsőjobboldali párt lehet, amely így igencsak kedvező pozícióba kerülhet. A felmérés eredményének bizonytalanságát jelzi, hogy a megkérdezettek 22%-a még nem biztos abban, hogy kire adja a voksát. A választáson így igencsak szoros eredmény várható.

Standard and Poor's "AA"-ról "AA-"-ra csökkentette az ír államkötvények besorolását augusztus 24-i jelentésében. A S&P előrejelzései szerint az államadósság 2012-re eléri a GDP 112%-át.

Az olasz képviselőtestület július 29-i döntésével elfogadta a szenátus által korábban elfogadott 25 milliárd eurónyi megszorító intézkedésekről szóló csomagot. Ezzel a 2009-ben 5.3%-on álló költségvetési deficitet 3%-ra kívánják lefaragni 2012-re.

Augusztus 25-én a német kormány törvényjavaslatot nyújtott be a bankadóval kapcsolatosan. A törvényjavaslat várhatóan ez év végén kerül a Parlament elé. Az adó mértéke függ a pénzügyi szervezet méretétől és az általa vállalt kockázat mértékétől.

Görögország sikeresen vette az első EU-IMF ellenőrzést, amely a válságkezelési terv életbelépését követő 3 hónap után volt esedékes. Az EU, az IMF és az Európai Központi Bank szakembereiből álló delegáciő jelentése szerint jelentős előrelépések történtek a görög gazdaságban, azonban még nem lélegezhetünk fel.

2010 második negyedévére vonatkozó GDP növekedést 1.1%-ról 1.2%-ra módosították.

Görögországban az adóelkerülés különösen jó sportnak számított az elmúlt időszakban. Amennyiben azonban a görög kormány terveit valóra váltja, a számos be nem vallott ingatlan és jövedelemforrás tulajdonosaira nehéz idők várnak.

Néhány szakértő úgy véli, hogy az írek gazdasági válsága talán még a görögök helyzeténél is rosszabb, és akár az eurozónából való kilépést is komolyan fontolóra kell venniük.

A végén nem volt választási lehetőség… Szembesülve az elkerülhetetlen szomorú tényekkel, az Európai Unió megmutatta, hogy ha akar, tud gyorsan is cselekedni, és ezért le a kalappal az európai vezetők előtt. Bár ha jobban belegondolunk, a probléma ezzel nem lett megoldva, csupán csak kis homokot dobtak a tűzre, hogy az lassabban égjen.

Bár a pénzügyi piacok rövid megnyugvással reagálták le a 110 milliárd eurós görög mentőcsomagot, most mégis úgy tűnik, hogy nincs igazán elszállva a pénzügyi piac a "jó hírtől". Annál is inkább, mivel a görög hírekkel párhuzamosan szárnyra kaptak a híresztelések a spanyolok és a portugálok nem épp rózsás jövőképéről.

Az Európai Bizottság csütörtöki bejelentése alapján akár pár napon belül véglegesíthetik a görög pénzügyi segélycsomag részleteit az eurózóna országai és a Nemzetközi Valutaalap. Részletek egyelőre nem kerültek napvilágra, számos találgatás kelt szárnyra.

Tizenhárom évnyi erős korlátozás után egy német génmódosított burgonya lett az első termék, amely kultiválható Európában az EU március 2-i döntése nyomán. A génmódosított termékeket gyártók, támogatók és ellenzők egyaránt azon a véleményen vannak, hogy ezzel megtört a jég az EU génmódosított termékekkel szemben tanúsított ellenállásában.

Nem egészen egy évvel azelőtt, hogy az euró 11 európai ország hivatalos fizetőeszköze lett, 155 német közgazdász nyilatkozatban hívta fel a figyelmet az euró korai bevezetésének veszélyeire, és arra, hogy az egyes országok milyen kozmetikai módszerekhez, adott esetben kreatív számviteli eszközökhöz folyamodtak, hogy a monetáris unió tagsághoz szükséges feltételeket teljesítsék.

Csak néhány órája, hogy eldőlt, belga elnöke és brit külügyi főbiztosa lesz az Európai Uniónak, de már is számos kritika és elégedetlenség övezi az újonnan megválasztott tisztviselőket. A mintegy 320 ezer fontnak megfelelő éves fizetés és 4 millió font összegű utazási költségvetés nyertese nem kis szerepre vállalkozik, minthogy az EU tagországok első elnöke legyen.

Az olasz legfelsőbb bíróság döntése alapján Silvio Berlusconi, olasz miniszterelnök mentelmi joga felfüggesztésre került bizonyos korrupciós vádak tisztázása érdekében. Az utóbbi időben szexbotrányairól elhíresült 73 éves konzervatív vezető és médiamogul az Alkotmánybírósági döntés ellenére visszautasította lemondását, és kifejtette, hogy mind a média, mind a bíróságok az ellenzék kezében vannak, és politikai döntés született. Az ügyvédje, Nicolo Ghedini nyilatkozata szerint a bírósági határozat az olasz emberek akarata ellen történt, akik harmadik ciklusra is megválasztották a jobboldali vezetőt.

Jogos a kérdés, miszerint mi jön az ír "Igen" után? A Lisszaboni Szerződés teljes ratifikálásához mind a 27 tagállam jóváhagyására szükség van, amely az írek pozitív válasza után már csupán két állam, a lengyel és a cseh "Igen"-re vár. Az Ír referendum előtt mindkét ország nyilvánosan az írektől tette függővé döntését, de vajon most, hogy Írország egyértelműen a Reformszerződés mellett tette le a voksát, egyenes-e az út vagy még mindig tartani kell a cseh vagy akár a lengyel tagállam vonakodásától.

Egy drámai politikai pálfordulattal Írország határozottan a Lisszaboni Szerződés javára döntött a mintegy 17 hónappal az előző határozott „Nem”-et követő második népszavazáson. A szavazók mintegy kétharmada támogatta az Európai Uniót gyökeresen megváltoztató reformszerződést, amelyet José Manuel Barroso, az EU elnöke a következő szavakkal kommentált: „Nagy nap ez Európának, és nagy nap Írországnak.” De mi is történt október 5-én Írországban?

Több európai ország számára 2009 a választások éve. A júniusi Európai Parlamenti választásokat követően az elmúlt vasárnap Németország és Portugália is választott. Németország a most vasárnapi szavazással már triplázott 2009-ben, hiszen május 23-án elnöki választásokat, június 7-én pedig Európai Parlamenti választásokat is tartottak. Bár az előrejelzések és az előző választások egyértelműen Merkel pártjának győzelmét vetítették előre, nagy kérdés volt azonban, hogy miként fognak alakulni a koalíción belüli erőviszonyok, illetve hogy fog szerepelni az előző négyévben koalícióban kormányzó SPD (Német Szociáldemokrata Párt).

Az Europa.eu honlapján a Lisszaboni Szerzodéssel kapcsolatos összefoglaló címe szerint "Szerződés a 21. századi Európa számára". A Szerződés, amelyet Reformszerződésnek is neveznek, sokat hangoztatott célja, hogy korszerűsítse az intézményrendszert, optimalizálja a munkamódszereket, erősítse a demokráciát, és megbírkózzon a változó kor kihívásainak. Alig egy hét múlva, október 2-án Írország állampolgárai második alkalommal járulnak az urnák elé, hogy szavazzanak a Szerződés további sorsáról.