A pénzügyi válság bizonyította, hogy az Európai Unió nem képes hatékony válságkezelésre sem nemzeti szinten, sem a határokon átnyúló bankcsődök tekintetében. Számos tekintélyes bankot kényszerültek a tagállamok kimenteni állami támogatással, amely a GDP mintegy 13%-át tette ki. A megfelelő szabályozórendszer hiánya szükségessé teszi egy komplex válság-megelőzési is válságkezelési keretrendszer felállítását, amely a G20 által felvázolt célkitűzésekkel is összhangban van.  A jogszabály várhatóan 2011 tavaszán esedékes, a keretrendszert azonban a Bizottság már most elkezdte felépíteni.

Michel Barnier, a belső piacokért és szolgáltatásokért felelős biztos nyilatkozata szerint a legfontosabb a pénzügyi szektor megerősítése és egy hatékony felügyeleti rendszer megteremtése, amellyel megelőzhető a hasonló pénzügyi válsághelyzet kialakulása a jövőben. El kell kerülni, hogy a kockázatok és következmények az adófizetőkön csattanjanak. Szükség van egy olyan intézményrendszerre, amely képes hatékonyan felülvizsgálni, nyomonkövetni az egyes tagállamokban a pénzügyi szektort, és alkalmas a nehézségekkel küzdő bankok kezelésére, a bankcsődök megfelelő lefolytatására.

A mostani keretrendszer a jövő évi jogszabály javaslat alapjául szolgál majd. Prioritásként a tagállami szintű válságkezelési szabályozást tűzte ki, illetve egy olyan ütemtervet is tartalmaz, amely a hosszabb távú célok elérését lehetővé teszi. Az intézkedések eszköztára a következőket tartalmazza:

1. Felkészítő és megelőző intézkedések

Ide tartozna például olyan készenléti, helyreállítási és felszámolási tervek készítése, amelyekkel hatékonyan kezelhetők lennének a nehézséggel küzdő pénzintézetek.

2. Beavatkozási hatáskör

Ez az intézkedés a felügyeleti szervek részére adna kiterjedt hatáskört például vezetőség leváltására, helyreállítási terv végrehajtására, vagy pénzügyi stabilitást veszélyeztető tevékenységektől való megválásra.

3. Felszámolási eszköztár

Csődbe jutott bankok, pénzügyi vállalkozások esetében a tevékenységek egy részét áthelyeznék egy átmeneti “hídbankba”, amellyel biztosítható lenne az alapvető szolgáltatások folytonossága. A fő cél, hogy egy bank se nőhessen akkorára, hogy ne tudjon a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése nélkül csődbe menni, így megakadályozható, hogy a kockázat átterjedjen a szektor többi szereplőjére vagy más iparágakra.

A keretrendszer válságkezelési kollégiumok felállítását javasolná a tagállamok részére, ahol a felügyeletek és a felszámolásért felelős hatóságok közös fórumon oszthatnák meg az információkat és együttműködést kezdeményezhetnek. Az új európai felügyeleti hatóságok részére koordinációs és támogató szerepkör létrehozását is javasolják, valamint a bankok által teljesített befizetéseken alapuló nemzeti alapok felállítását, amelyből a jövőbeni felszámolások költségei finanszírozhatók.

Hosszú távú célok között szerepel egy olyan ütemterv végrehajtása, amely egy integrált válságkezelési keretet alakítana ki, amely jobban illeszkedik az integrált európai bankcsoportokhoz. A tervek között szerepel a banki fizetésképtelenségi rendszerek vizsgálata és esetleges további harmonizációja, amelyről 2012. végén készül jelentés.

További információk az alábbi címen találhatók:

http://ec.europa.eu/internal_market/bank/crisis_management/index_en.htm