2010. január 1-jétől változott a rehabilitációs hozzájárulás mértéke, illetve 2011-től a szabályozási rendje is annyiban, hogy a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény helyett az adott évi költségvetési törvény szabályozza majd a rehabilitációs hozzájárulás mértékét.

2010. január 1-jétől a rehabilitációs hozzájárulás mértéke 964 500 Ft/fő/év, amely jelentősen magasabb a 2009-es évi rehabilitációs hozzájáruláshoz képest, amely 177 600 Ft/fő/év volt.

 

Fizetésre kötelezettek

-          az a munkaadó, amely által foglalkoztatott munkavállalók létszáma a 20 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a kötelező foglalkoztatási szintet, amely az aktuális létszám 5%-a.

A számítás alapját képező létszám az éves átlagos statisztikai létszám, amelynek számításakor figyelmen kívül kell hagyni:

-          a közhasznú munkavégzés,

-          a közcélú munkavégzés,

-          a közmunka,

-          munkaerő-kölcsönzés

keretében más munkáltatónál átmenetileg foglalkoztatott személyeket, valamint

-          fegyveres szerveknél szolgálati idejét töltő személyeket.

A fizetési kötelezettség annyiszor 964 500 Ft, ahány fővel kevesebb megváltozott munkaképességű dolgozót foglalkoztat a társaság.

Így például egy 200 főt foglalkoztató kft. esetében a kötelező foglalkoztatási szint 200fő * 5%, vagyis 10 fő az elvárt megváltozott munkaképességű foglalkoztatottak száma. Amennyiben azonban a társaság csak 2 ilyen személyt foglalkoztat, a fennmaradó 8 fő után meg kell fizetnie a rehabilitációs hozzájárulást, amely éves szinten 8 fő * 964 500 Ft, vagyis 7 716 000 Ft.

 

A foglalkoztatási kötelezettség szempontjából megváltozott munkaképességű munkavállaló:

Az a munkaviszony keretében foglalkoztatott munkavállaló, akinek munkaszerződés szerinti napi munkaideje a napi négy órát eléri, ha

ea) a munkaképesség-csökkenés – az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (a továbbiakban: ORSZI), 2007. augusztus 15-ét megelőzően az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézete (a továbbiakban: OOSZI) szakvéleménye szerint – 50-66 százalékos mértékű, illetőleg az egészségkárosodás – az ORSZI szakvéleménye szerint – 40-49 százalékos mértékű, vagy

eb) a munkaképesség-csökkenés – az ORSZI vagy az OOSZI szakvéleménye szerint – 67-100 százalékos mértékű, vagy

ec) az egészségkárosodás – az ORSZI szakvéleménye szerint – 79 százalékot meghaladó mértékű, vagy

ed) az egészségkárosodás – az ORSZI szakvéleménye szerint – 50-79 százalékos mértékű, és ezzel összefüggésben a jelenlegi, vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, azonban az ORSZI szakvéleménye alapján rehabilitációja nem javasolt, vagy

ee) a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 23. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján látási fogyatékosnak minősül, vagy a vakok személyi járadékában részesül, vagy

ef) az Ftv. 23. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavara miatt fogyatékossági támogatásban részesül,

eg) külön jogszabály szerint súlyos értelmi fogyatékosnak minősül és erre tekintettel a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló külön törvény szerint adóalapot csökkentő kedvezmény igénybevételére jogosult, vagy

eh) siket vagy súlyosan nagyothalló, halláskárosodása audiológiai szakvélemény szerint a 60 decibel hallásküszöb értékét eléri, vagy meghaladja, vagy

ei) a súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeiről szóló külön jogszabály szerint súlyos mozgáskorlátozottnak minősül, vagy

ej) az egészségkárosodás – az ORSZI szakvéleménye szerint – 50-79 százalékos mértékű, és ezzel összefüggésben a jelenlegi, vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas és rehabilitálható, vagy

ek) az ea)-ej) pontokban meghatározott mértékű munkaképesség-csökkenés, egészségkárosodás, illetőleg fogyatékosság nem állapítható meg, azonban az OOSZI, vagy az ORSZI szakvéleménye szerint jelenlegi munkakörében vagy tanult foglalkozásában, illetőleg más munkakörben vagy foglalkozás keretében személyre szóló rehabilitáció megvalósításával foglalkoztatható tovább.

 

Igazoló dokumentum

A megváltozott munkaképesség igazolására a 177/2005. évi (IX.2.) kormányrendeletben (a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásáról) foglaltak szerint kell eljárni, egyéb dokumentum nem fogadható el erre a célra.

 

Támogatott munkavállalók

A foglalkoztatók nemcsak megváltozott munkaképességű személyekkel, hanem álláskereső, inaktív személyek foglalkoztatásával is teljesítheti, és ehhez támogatásban, járulékkedvezményben is részesülhet. Ezzel kapcsolatos részletes szabályokat a 2004. évi CXXIII. törvény (a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról) és a 2005. évi CLXXX. törvény (a foglalkoztatás bővítése és rugalmasabbá tétele érdekében szükséges intézkedésekről) tartalmazza.

Amennyiben a munkaadó eléri a kötelező foglalkoztatási szintet, költségvetési bértámogatást is igénybe vehet. Amennyiben a munkaadónak rehabilitációs hozzájárulás befizetési kötelezettsége keletkezik, a naptári negyedév első hónapjától kezdve a bértámogatás folyósítása felfüggesztésre kerül.