Az általános szabálynak megfelelően rehabilitációs hozzájárulás fizetésére az kötelezett, akinél az átlagos foglalkoztatotti létszám a 20 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek létszáma nem éri el a létszám 5%-át. De hogy ki is sorolandó bele a foglalkoztatotti létszámba? Mi a rokkantnyugdíjasok minősége a létszámban? Mi vonatkozik az egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatókra? Vagy hogy a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatottat hova kell besorolni? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel foglalkozik a cikk.

Ki sorolandó bele a foglalkoztatotti létszámba?

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény tartalmaz rendelkezéseket a rehabilitációs hozzájárulás fizetésére vonatkozóan, amely szerint a foglalkoztatotti létszámba nemcsak a Munka törvénykönyve (Mt.) alá tartozó munkavállalók tartoznak, hanem más jogviszony is, mint például a közszolgálati jogviszony, a közalkalmazotti jogviszony.

A létszám számításánál azonban figyelmen kívül kell hagyni néhány kategóriát, így például:

-        a fegyveres szervek hivatásos és szerződéses állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény, illetve a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó munkavállalókat,

-        az Mt. 106. §-a szerinti kirendelés, az Mt. 150. §-ának (1) bekezdése alapján más munkáltatónál történő átmeneti munkát végzőket,

-        továbbá az Mt. 193/C. §-ának a) pontjában meghatározott munkaerő-kölcsönzés,

-        a közhasznú munkavégzés, közcélú munkavégzés, közmunka keretében foglalkoztatott munkavállalókat.

Ki tekinthető megváltozott munkaképességűnek?

A megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásról szóló 177/2005. (IX. 2.) Korm. Rendelet 2. paragrafus (1) bekezdésének e) pontja szabályozza ezt a kérdést. Eszerint az a munkaviszony keretében foglalkoztatott munkavállaló, akinek a munkaideje a 4 órát eléri és egészségi állapota megfelel a rendelet feltételeinek.

Lehet-e ezek alapján a rokkantnyugdíjast ebbe a kategóriába sorolni?

Amennyiben a munkavállaló egészségi állapota megfelel a kormányrendeletben leírt feltételek valamelyikének, akkor megváltozott munkaképességűnek kell tekinteni, függetlenül attól, hogy milyen egyéb ellátásban, szociális vagy nyugellátásban részesül.

Egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatónak kell-e rehabilitációs hozzájárulást fizetnie?

A rehabilitációs hozzájárulást szabályozó rendeletben nincs szó az egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatók mentesítéséről, így rájuk ez a kötelezettség ugyanúgy vonatkozik, mint egyéb munkaadóra.

Mivel a 30%-os közteher csak a társadalombiztosítási járulék, szakképzési hozzájárulás és egészségügyi hozzájárulás, valamint az szja-törvényben előírt adó-előleg kötelezettséget váltja ki, ezért az rehabilitációs hozzájárulást ezen felül kell megfizetni.

Kinél kell figyelembe venni a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalót?

A rendelkezéseknek megfelelően a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatottat sem a kölcsönbeadónál, sem a kölcsönbevevőnél nem kell figyelembe venni a létszámban, mivel előbbi nem foglalkoztatja ténylegesen a munkavállalót, utóbbi pedig törvény szerint nem munkaadója a munkavállalónak.

Részmunkaidős foglalkoztatottat hogyan kell figyelembe venni a létszám számításánál?

A létszám számításánál csak azon foglalkoztatást kell figyelembe venni, amely eléri a havi 60 órát. Amennyiben ezt az időtartamot nem éri el, nem számít bele a létszámba.

Amennyiben a havi 60 órát eléri, akkor beleszámítanak a létszámba. Mivel a rendelkezések nem tartalmaznak részletezést arra vonatkozóan, hogy a részmunkaidőben, például napi 4 órában foglalkoztatottat egész főként, vagy teljes munkaidőre átszámítottként kellene-e figyelembe venni, így a munkaadóknak választási lehetőségük van erre vonatkozóan.