A kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás legutóbbi, 2009. július 9-étől életbelépett szabályai szerint 18%-os áfamérték alá esik. Fontos azonban annak pontos ismerete, mit is ért a törvény a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás fogalma alatt.

Az általános forgalmi adóról szóló törvény 3/A. melléklet II. része tartalmaz előírásokat a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatással kapcsolatban, amely a közösségi jogharmonizáció irányába változott az utóbbi időben.

Ennek megfelelően a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás magába foglal minden olyan turisztikai jellegű szolgáltatást, amelynek keretében ellenérték fejében szálláshely biztosítása történik, amely szállás megfelel az adott szálláshellyel kapcsolatos jogszabályok által előírt követelményeknek. Ezen tipikus és jogszabály által elkülönített szállástípusok a következők:

-          a szálloda, panzió, kemping, üdülőház, turistaszálló, ifjúsági szálló által nyújtott szállás;

-          üdülők (nincs megkülönböztetés abban, hogy ki veszi igénybe a szolgáltatást, vagyis egységesen vonatkoznak a szabályok igényjogosultra, családtagra, hozzátartozóra vagy független személyre);

-          a magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosítása;

-          a kollégiumok, diákotthonok szállása abban az esetben, ha az áfatörvény (85. paragrafus (1) bekezdés i) pontja) szerint nem mentes tevékenység, vagyis:

85. paragrafus (1) bekezdés i) pont:

                az a szolgáltatásnyújtás és az ahhoz szorosan kapcsolódó óvodai, diákotthoni és kollégiumi ellátás – az étkeztetés kivételével, ha az ennek fejében járó ellenérték külön térítendő meg -, valamint az azokhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítés, amelyet köz- és felsőoktatás, továbbá a (2) bekezdésben meghatározott egyéb oktatás keretében a közszolgáltató, közoktatási intézmény, felsőoktatási intézmény, egyéb felnőttképzést folytató intézmény vagy – nemzetközi szerződés alapján – belföldön működő külföldi kulturális intézet – ilyen minőségében – teljesít;