A cégautóadóval kapcsolatban az elmúlt évben történt egy-két jelentősebb változás, mint például maga a törvényi szabályozás keretei. Előző cikkekben már áttekintettük a gépjárművek költségeinek elszámolhatóságával kapcsolatos tudnivalókat magánszemélyek és egyéb (pl. egyéni vállalkozó, társaságok, mezőgazdasági őstermelők) személyek esetében. Mivel sok kérdést vet fel az adózási szabályok helyes követése, érdemes áttekinteni egy kicsit részletesebben a cégautóadót is, hogy mire is kell figyelni.

 

Törvényi háttér

2009. február 1-jétől az szja-törvény helyett a gépjárműadóról szóló törvényvette át a szabályozás szerepét a cégautóadóra vonatkozóan.

A bevallási kötelezettséget önadózással kell teljesíteni negyedévenként, a negyedévet követő 20-áig a 1001-es bevalláson 2010-es évre vonatkozóan.

 

Az adó tárgya

-          Nem magánszemély tulajdonában álló személygépkocsi;

-          Magánszemély tulajdonában álló (akár magyar, akár külföldi rendszámú) gépjármű, amelyre költséget számoltak el, amely lehet:

• értékcsökkenés,
• üzemanyag-kenőanyag költség,
• tartalék alkatrész,
• javítás, karbantartás költsége,
• bérleti, illetve lízingdíj,
• kötelező felelősségbiztosítás és casco,
• gépjárműadó.

 

 Ez utóbbi esetben nem minősül tételes költségelszámolásnak, ha az egyéni vállalkozó, illetve őstermelő a havi 500 kilométeres átalányt alkalmazza. Ezután NEM kell megfizetni a cégautóadót.

Személygépkocsinak minősül négy, illetve három gumiabroncskerékkel felszerelt gépjármű, amely:

 

-          vezetővel együtt legfeljebb 8 személy szállítására alkalmas,

-          benzin-, gáz-, dízelüzemű (kizárólag elektromos NEM),

-          versenyautó és önjáró lakóautó is,

-          2500 kg együttes tömeg alatti vegyes használatú gépjármű, amely kettőnél több utas szállítására alkalmas, vagy arra átalakítható. Nem érvényes ez arra a tehergépjárműre, amely típusánál fogva sem átalakítható kettőnél több személy szállítására, mégha nem is haladja meg a súlyhatárt.

 

Adó alanya 

-          Alapesetben a tulajdonos az adókötelezett, vagyis aki a hatósági nyilvántartásban tulajdonosként be van jegyezve. Több tulajdonos esetén a tulajdoni hányaduk arányában adóalanyai a cégautóadónak. Ez akkor is így van, ha nem minden tulajdonos számol el költséget az autó után. Az adó ebben az esetben is arányosítva kerül megállapításra.

 

-          Pénzügyi lízingbe vett személygépjármű esetében a lízingbevevő az adóalany.

 

-          Abban az esetben, ha a gépjármű a magyar hatósági nyilvántartásban nem szerepel, de utána költséget számolnak el, az lesz az adófizetésre kötelezett, aki a költséget elszámolja, így tehát magánszemély tételes költségelszámolása esetén a magánszemély, társaság számviteli törvény szerinti költségelszámolása esetén a társaság fizeti meg a cégautóadót.

 

-          Nem magánszemély eva-alany, aki pénzügyi lízingbevett, vagy saját tulajdonában lévő, akár belföldön, akár külföldön bejegyzett személygépkocsija után cégautóadó fizetésére kötelezett, amennyiben a számviteli törvény hatálya alá tartozik.

 

NEM alanya a cégautóadónak: 

-          átalányadózó egyéni vállalkozó,

-          eva-alany egyéni vállalkozó,

-          tételes költségelszámolást alkalmaző fizetővendéglátó magánszemély,

-          átalányadózó mezőgazdasági őstermelő,

 

Adófizetési kötelezettség keletkezése 

Az adófizetési kötelezettség azon hónapokra áll fenn, amelyekre a költségelszámolás és a használat megvalósul.

Lízingbevett gépjármű esetében a lízingbevétel napjával kezdődik, és a visszaadás vagy elidegenítés napjáig tart.

Amennyiben a tulajdonos vagy lízingbevevő átengedi másnak a használatot, és ezzel kapcsolatban a másik személy számol el költséget, akkor erre az időszakra a tulajdonos vagy lízingbevevő nem fizet adót, hanem a tényleges használója. A használó 8 napon belül köteles a tulajdonost vagy líingbevevőt értesíteni arról, hogy költséget számol el, illetve arról is, amikor a költségelszámolást befejezi.

 

NEM kell cégautóadót fizetni abban az esetben, ha:

-          a kifizető a magánszemély saját tulajdonában lévő gépjárműre ad költségtérítést egyéb személyi jellegű ráfordítás címén, és ez után a bevétel után a magánszemély nem számol el tételes költséget.

-          a kifizető kiküldetési rendelvény alapján üzleti utazás címén ad költségtérítést a magánszemélynek, amely nem haladja meg a törvényben megengedett, igazolás nélkül elszámolható mértéket (szja 7. paragrafus (1) bekezdés r) pont). (a kiküldetési rendelvénnyel kapcsolatban részletesebben a magánszemélyek és (pl. egyéni vállalkozó, társaságok, mezőgazdasági őstermelők) egyéb személyek gépjármű-költségelszámolásával kapcsolatos cikkek foglalkoznak)

-          a magánszemély a lakóhely és a munkahely között megtett útra legfeljebb 9Ft/km költségtérítést kap. Ha ezt meghaladóan kap térítést a munkavállaló, akkor sem kell cégautóadót fizetnie, mivel a bevétel bérnek minősül, amellyel szemben semmiképpen sem számolható el tételes költség.

 

Mentes az adó alól az a személygépkocsi, amely: 

-          jogszabály alapján megkülönböztető jelzést adó készülékkel rendelkezik,

-          egyház, karitatív szervezet által alapfeladatai ellátásához van használatban,

-          személygépkocsi kereskedelemmel foglalkozó személy által továbbértékesítési céllal került beszerzésre,

-          kizárólag halottszállításra használt,

-          gyógyító, szociális, betegségmegelőző, háziorvosi stb. céllal használt.

 

Adómérték

0 – 1600 cm3 hengerűrtartalom (vagy 0-1200 cm3 kamratérfogat) esetén havi tételes 7.000 forint, ezt meghaladó teljesítmény esetén havi 15.000 forint személygépjárművenként.

 

Csökkentő tételek

A cégautóadót csökkenti az önkormányzati adóhatóság által megállapított gépjárműadó, illetve az egyes nagyértékű vagyontárgyakra vonatkozó adó. Ennek a levonhatóságnak feltétele, hogy az adózó időben tegyen eleget a fizetési kötelezettségének, illetve hogy csak azon hónapokban érvényesíthető a levonás, amelyikben mindkét (vagy mindhárom) adónemben fizetési kötelezettsége állt fenn az adóalanynak.

 

Költségelszámolhatóság

A cégautóadó befizetése nem jelenti azt, hogy minden költség elszámolható ezt követően a bevételekkel szemben. Az szja és tao törvény részletesen tartalmazza, mely tételek és milyen mértékben számolhatók el.

Erről részletesebben lásd előző cikkeket ebben a témában:

Gépjárművek üzemeltetési költségeinek elszámolhatósága I. rész – Magánszemélyek

Gépjárművek üzemeltetési költségeinek elszámolhatósága II. rész – Egyéni vállalkozók, társaságok, mezőgazdasági őstermelők