A társas vállalkozói jogviszony megítélésével és a járulékfizetési szabályok helyes alkalmazásával kapcsolatban számos probléma merült fel az elmúlt évek során. Néhány fontos fogalom és szabály áttekintése segítséget nyújthat a szabályok megértéséhez és helyes alkalmazásához. 

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXX. törvény határozza meg azon személyek körét, akik társas vállalkozónak minősülhetnek. Ezek szerint társas vállalkozó:

“…

1.       a betéti társaság bel- és kültagja, a közkereseti társaság tagja, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, valamint az európai gazdasági egyesülés tagja, ha a társaság (ideértve ezen társaságok előtársaságként történő működésének időtartamát is) tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony),

 

2.       a szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda tagja, ha a társaság tevékenységében személyesen közreműködik,

 

3.       az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a végrehajtói iroda, a gépjárművezető-képző munkaközösség, az oktatói munkaközösség tagja.

 

4.       az egyéni cég tagja,…”

 

amennyiben a társaság tevékenységében személyesen, tagsági jogviszony keretében közreműködik. Tagsági jogviszony esetében a tag sem munkaviszonyban, sem megbízási jogviszonyban nem állhat a társasággal.

A jogviszony helyes meghatározása elengedhetetlen, mivel ez határozza meg a járulékfizetés mértékét. A járulékfizetés, illetve a jogviszony megállapítása nem függ attól, hogy a társaság előtársaságként vagy bejegyzett társaságként működik, tehát ugyanazon szabályok érvényesek mindkét esetben.

A társas vállalkozások tagjai alapvetően a fentebb említett három fajta jogviszonyban tevékenykedhetnek, eszerint munkaviszonyban, megbízási jogviszonyban és tagsági jogviszonyban is elláthatják feladataikat. További szempont, hogy a tag vezető tisztségviselője-e a társaságnak, vagy sem.

 

Vezető tisztségviselő tag

Vezető tisztségviselőnek minősül:

-          a közkereseti társaság és betéti társaság üzletvezetésre jogosult egy vagy több tagja,

-          a korlátolt felelősségű társaság egy vagy több természetes személy ügyvezetője,

-          az egyesülés esetében az igazgató vagy igazgatóság, mint testület.

A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény szerint 2006. július 1-jét követően már nincs lehetőség vezető tisztségviselői feladatok sem munkaviszonyban, sem pedig személyes közreműködésként társas vállalkozói jogviszonyban történő ellátására. Átmeneti szabály szerint a módosítás idején vezető tisztségviselőként foglalkoztatott személyek a megbizatásuk lejártáig, de legfeljebb 5 évig maradhatnak munkaviszonyban, azt követően azonban módosítani kell.

Vezető tisztségviselő tehát tevékenységét megbízási jogviszonyban, vagy bizonyos esetekben munkaviszonyban  láthatja el. Egyszemélyes társaság tagja, illetve Bt. és kkt. vezetésre egyedül jogosult tagja esetében erről külön rendelkezni kell a társasági szerződésben.

 

Nem vezető tisztségviselő tag

A tagok nemcsak vezetői feladatokat, hanem egyéb tevékenységet is végezhetnek a társaság számára, amelyet viszont már nemcsak megbízási vagy munkaviszonyban, hanem tagsági jogviszonyban is elláthatnak. Munkaviszony esetében munkaszerződés, megbízás esetén a Ptk. szabályai szerint kötött megbízási szerződés szükséges a jogviszony bizonyítására.

 

A társas vállalkozó biztosítási jogviszonya

A biztosítási jogviszony alapesetben a társas vállalkozásnál létesített tagsági jogviszony kezdetétől számítandó.

Ez a helyzet az egyéni cég tagja esetében is, vagyis a biztosítási jogviszony kezdete az a nap, amikor a személy taggá válik. Nincs szükség tehát annak vizsgálatára, hogy ténylegesen személyesen közreműködik-e.

Kivétel jelent ez alól:

-          a gazdasági társaság,

-          egyesülés,

-          közhasznú társaság,

-          szabadalmi ügyvivői társaság, szabadalmi ügyvivői iroda

tagja.

Ez esetben a biztosítási jogviszony a tényleges személyes közreműködési kötelezettség kezdete napjától annak megszűnéséig tart. Amennyiben ez az időpont nem állapítható meg, akkor a társasági szerződés az irányadó.

A gazdasági társaságok esetében a taggal személyes közreműködésére vonatkozóan lehet munkaviszonyt vagy megbízási jogviszonyt létesíteni, ebben az esetben nem a társas vállalkozói jogviszonyra, hanem az adott jogviszonyokra érvényes szabályozások az irányadók.

A társas vállalkozó végezheti tevékenységét többféle keretek között, és ettől függ a járulékfizetés is. Eszerint végezheti tevékenységét:

1.       főfoglalkozásként,

2.       munkaviszony mellett,

3.       tanulóként vagy

4.       kiegészítő tevékenységként:

o        saját jogú nyugdíjas,

o        özvegyi nyugdíjban részesülő, aki betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt.

 

Járulékfizetés alapja 

A járulékfizetés alapja a társas vállalkozó személyes közreműködésére tekintettel kapott jövedelem, de átlagosan legalább a tevékenységre jellemző kereset kell, hogy legyen. Amennyiben ezt az összeget a kifizetés nem éri el, a társas vállalkozó bejelentést tehet bevallásában, hogy az alacsonyabb összeg után, DE legalább a minimálbér után fizeti meg a járulékot.

A tevékenységre jellemző keresetre a személyi jövedelemadóról szóló törvény – nem éppen egyértelmű – definíciót: (3. paragrafus (9) bekezdés e) pontja)

 

„… e) személyes közreműködői, egyéni vállalkozói tevékenység esetében választható továbbá

 

ea) az az ellenérték, amely – a személyes közreműködő, az egyéni vállalkozó képzettségét, szakmai gyakorlatát, tevékenységének többféleségét, fő-, kiegészítő- vagy másodállás jellegét, a ráfordított vagy kieső időt (pl. betegség, hatósági intézkedés miatt) stb. figyelembe véve – a tevékenység folytatásának adott térségében, adott körülményei között, hasonló munkakörben az adott színvonalú, terjedelmű tevékenységet folytató munkavállalót megilleti vagy megilletné;

 

vagy

 

eb) a társas vállalkozás, az egyéni vállalkozó által elért bevételből a személyes közreműködő(k) díja, illetve a vállalkozói kivét nélkül számított költségek, a szokásos vállalkozói haszon levonásával meghatározott összeg és az ea) pontban említett körülmények figyelembevételével megállapított járandóság,

 

vagy

 

ec) a társas vállalkozás, az egyéni vállalkozó által elért bevételből a személyes közreműködő(k) díja, illetve a vállalkozói kivét nélkül számított költségek levonásával meghatározott összeg 80 százaléka és az ea) pontban említett körülmények figyelembevételével megállapított járandóság,

 

azzal, hogy szokásos vállalkozói haszon az a haszon, amelyet összehasonlítható tevékenységet végző független felek összehasonlítható körülmények között elérnek, figyelembe véve a társas vállalkozás, az egyéni vállalkozó piaci helyzetét, kockázatait, versenyképességét, eredményességét, működési feltételeit (kezdés, szünetelés, megszűnés, elemi kár, hatósági intézkedés stb.). …”

 

1. Főfoglalkozásként végzett tevékenység járulékfizetési szabályai

Főfoglalkozás esetén a foglalkoztató által kötelezően fizetendő járulékok:

-          társadalombiztosítási járulék 27%, ebből

-         a nyugdíjbiztosítási járulék 24%,

-        az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék 3% (amelyből a természetbeni egészségbiztosítási járulék mértéke 1,5%, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék mértéke 0,5%, a munkaerő-piaci járulék mértéke 1%).

-          Korkedvezmény-biztosítási járulék 13%, amelyből 25%-ot az állami költségvetés 2010-ben még átvállal, így mértéke a tb-alap 9,75%-a, amelyet a korkedvezményre jogosultság időtartamára kell megfizetni.

-          Egészségügyi szolgáltatási járulék havi 4.950 forint, napi 165 forint.

-          Egyéni járulékok (részletesebben lásd APEH 12. információs füzet 7. oldal).

A biztosított társas vállalkozó által fizetendő járulékok:

-          nyugdíjjárulék 9,5% (magánnyugdíj-pénztár tagja 1,5% nyugdíjjárulékot, és 8% százalék tagdíjat fizet), valamint

-          egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék 7,5% (természetbeni egészségbiztosítási járulék 4%, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 2%, a munkaerő-piaci járulék 1,5%).

 

2-3. Más biztosítási jogviszony(ok) mellett végzett tevékenység járulékfizetési szabályai

Amennyiben a társas vállalkozó egyidejűleg egyéb jogviszonyban (legalább 36 órás munkaviszony, nappali rendszerű oktatás keretében tanulói jogviszony) is áll, akkor a járulékalap a ténylegesen elért jövedelem, valamint nem kell pénzbeni egészségbiztosítási járulékot fizetni.

Ez azt jelenti, hogy például nem kell a tevékenységre jellemző kereset minimumot sem figyelembe venni.

Egyéni vállalkozó esetén, aki egyidejűleg társas vállalkozó is, tárgyév január 31-ig nyilatkozatot tehet a társas vállalkozó részére, hogy ott kívánja teljesíteni a keresetminimum szerinti járulékfizetést. Ebben az esetben sem egyéni vállalkozói jogviszonyában, sem egyéb jogviszonyában nincs jövedelemminimum szerinti adózás, csupán a tényleges kifizetés szerint fizet járulékot.

 

4. Kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó járulékfizetése

Kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a vállalkozás 4.950 forint összegű egészségbiztosítási szolgáltatási járulékot fizet, a vállalkozó pedig jövedelme után 9,5% nyugdíjjárulékot.

Ha a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó egyidejűleg több jogviszonyban is áll, a fent leírt szabályok az irányadók rá is.