A cikk a számla és nyugta kibocsátásával kapcsolatos fontosabb szabályokat, a számlaadási kötelezettséget, a tartalmi követelményeket, egyéb okiratokat és vonatkozó speciális szabályokat tárgyalja a 2010-ben érvényes szabályok alapján. Összességében elmondható, hogy előző évhez képest jelentős változás nem történt ezen a területen, így a cikk inkább összefoglalóként szolg az aktuális tudnivalókról.

1. A számlakibocsátási kötelezettség

A számla és nyugta kibocsátására vonatkozó szabályokat az áfa-törvény és a kapcsolódó PM rendelet

tartalmazza.

Kötelező számla kibocsátása:

-          minden olyan termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás esetében, ahol a vevő egy más személy vagy szervezet;

-          termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás előlegéről;

-          más harmadik személy által fizetett előlegről, ha annak áfával számított összege eléri a 900 ezer forintot, vagy nem éri el, de a vevő számla kiállítását kéri;

-          ha a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítési helye nem belföldön van, feltéve, hogy az adóalany csak belföldön rendelkezik gazdasági célú letelepedési hellyel vagy lakóhellyel, tartózkodási hellyel.

A számlát a teljesítéssel egyidejűleg vagy azt követő ésszerű határidőn belül kell kiállítani:

-          Előleg esetén a pénz kézhezvételéig;

-          Nem készpénzzel teljesített áfa tartalmú számla esetén 15 napon belül;

-          Áfát nem tartalmazó számla esetében az az időpont, amikor a számla kibocsátásához minden információ rendelkezésre áll.

A számla formái:

-          Számla

-          Egyszerűsített számla

-          Gyűjtőszámla

Mentesül a számlaadási kötelezettség alól, ha:

-          Az ügylet közérdekű vagy speciális jellegű és adómentes;

-          Az ügylet áfával növelt ellenértéke nem éri el a 900 ezer forintot, és a vevő az ellenértéket készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel megtéríti, valamint a számla kibocsátását nem kéri.

Kivéve:

-          Adóalanynak történő értékesítés és azok előlege, ha az nem közérdekű vagy speciális jellegű;

-          Nem adóalany jogi személynek történő értékesítés és azok előlege, ha az nem közérdekű vagy speciális jellegű;

-          Távolsági értékesítés;

-          Közösségen belüli értékesítés;

-          Telek, ingatlan üzletszerű értékesítése;

Amennyiben számla adása alól mentesül, NYUGTA ADÁSA KÖTELEZŐ!

A számla tartalmi követelményei

A számla fogalmára és tartalmára vonatkozóan az áfa-törvény X. fejezete ad részletes leírást.

Amennyiben a számla kibocsátója nem belföldön, hanem a Közösség más tagállamában nyilvántartásba vett adóalany, akkor rá az adott tagállam joga szerinti előírások érvényesek a számla tartalmi követelményeire vonatkozóan. Ebben az esetben tehát el kell fogadni a másik tagállam rendelkezéseinek megfelelő tartalmú számlát.

A számla kötelező adattartalma:

-          a számla kibocsátásának kelte;

-          a számla sorszáma, amely a számlát kétséget kizáróan azonosítja;

-          termék értékesítőjének, szolgáltatásnyújtójának adószáma, amely alatt a termék értékesítését, szolgáltatásnyújtását teljesítette;

-          ha a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője az adófizetésre kötelezett, akkor a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének adószáma, amely alatt, mint adófizetésre kötelezettnek a termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását teljesítették, (vagy amely alatt az áfatörvény 89. §-ában meghatározott termékértékesítést részére teljesítették);

-          a termék értékesítőjének, szolgáltatásnyújtójának, valamint a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének neve és címe;

-          az értékesített termék megnevezése, annak jelölésére – a számlakibocsátásra kötelezett választása alapján – az áfatörvényben alkalmazott vtsz., továbbá mennyisége, illetőleg a nyújtott szolgáltatás megnevezése, annak jelölésére – a számlakibocsátásra kötelezett választása alapján – az áfatörvényben alkalmazott SZJ, továbbá mennyisége, feltéve, hogy az természetes mértékegységben kifejezhető;

-          a teljesítés – illetőleg az előleg átvételének, jóváírásának – időpontja, ha az eltér a számla kibocsátásának keltétől;

-          az adó alapja, továbbá az értékesített termék adó nélküli egységára, illetőleg a nyújtott szolgáltatás adó nélküli egységára, ha az természetes mértékegységben kifejezhető, valamint az alkalmazott árengedmény, feltéve, hogy azt az egységár nem tartalmazza;

-          az alkalmazott adó mértéke;

-          az áthárított adó, kivéve, ha annak feltüntetését az áfatörvény kizárja;

-          adómentesség esetében, valamint abban az esetben, ha adófizetésre a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője kötelezett, jogszabályi hivatkozás vagy bármely más, de egyértelmű utalás arra, hogy a termék értékesítése, szolgáltatásnyújtása

-          mentes az adó alól, vagy

-          után a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője az adófizetésre kötelezett;

-          új közlekedési eszköznek az Európai Közösség másik tagállamába történő adómentes értékesítése esetén az áfatörvényben külön meghatározott, az új közlekedési eszközre vonatkozó adatok;

-          utazásszervezési szolgáltatás nyújtása esetében jogszabályi hivatkozás vagy bármely más, de egyértelmű utalás arra, hogy az áfatörvény XV. fejezetében meghatározott különös szabályokat alkalmazták;

-          használt ingóság, műalkotás, gyűjteménydarab vagy régiség értékesítése esetében jogszabályi hivatkozás vagy bármely más, de egyértelmű utalás arra, hogy az áfatörvény XVI. fejezet 2. vagy 3. alfejezetében meghatározott különös szabályokat alkalmazták;

-          pénzügyi képviselő alkalmazása esetében a pénzügyi képviselő neve, címe és adószáma.

Az áthárított adót minden esetben fel kell tüntetni forintban a meghatározott árfolyam alkalmazásával, függetlenül attól, hogy egyébként a számla forintban vagy más devizában került kiállításra. Az árfolyam lehet MNB vagy más pénzváltási engedéllyel rendelkező hitelintézet által közzétett hivatalos árfolyam. Amennyiben az adóalany az MNB árfolyamot választja, erről bejelentést tesz a hatóságnak, amelytől nem térhet el a választás naptári évében.

A számla formai követelményei

A számla kiállítható magyar vagy más élő idegen nyelven is, de egy esetleges adóhatósági ellenőrzés során a hatóság kérheti az adózó költségére a hiteles magyar fordítás bemutatását.

A számla papíron és elektronikusan is kibocsátható. A papíralapú kibocsátással kapcsolatosan részletesebb rendelkezéseket tartalmaz a 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet. Szigorú sorszámozású nyomdai számla esetében figyelni kell az adminisztrációs követelményekre és a folyamatosságra.

Elektronikusan előállított, és kinyomtatott számla esetén a programnak biztosítania kell a szigorú sorszámozást, kihagyás, ismétlés, átsorszámozhatóság nélkül. Biztosítani kell továbbá, hogy csak egy eredeti példány lehet, és az megkülönböztethető kell, legyen a másolatoktól. A program készítője továbbá írásos nyilatkozatot kell, hogy adjon a felhasználónak, hogy a program mindenben megfelel az előírásoknak.

Az elektronikus úton kibocsátott számlával kapcsolatban részletes rendelkezéseket tartalmaz a 46/2007. (XII.29.) PM rendelet, amely szerint ilyen számlának minősül adatállomány elektronikus úton történő továbbítása, rendelkezésre bocsátása telefonvezetékes, rádiós, optikai vagy egyéb elektromágneses rendszeren keresztül elektronikus adatfeldolgozás céljára, illetve amennyiben az adózó saját számítógépen tárolja az adatot. Az elektronikus adatnak szintén meg kell felelnie a fent leírt számlakövetelményeknek.

2. Egyszerűsített számla

Egyszerűsített adattartalmú számla bocsátható ki, amennyiben:

-          a bizonylat előlegről szól és forintban meghatározott;

-          legkésőbb a teljesítésig készpénzben vagy készpénz-helyettesítő eszközzel megfizették az ellenértéket;

-          nem belföldi teljesítésű ügyletről szól, feltéve, hogy a kiállító adóalany gazdasági célú letelepedési helye belföld;

Az egyszerűsített számla tartalmi követelményei

-          adót is tartalmazó ellenérték;

-          az alkalmazott adómérték helyett, 25% esetén 20%, 18% esetén 15,25%, 5% esetében 4,76% szerepeltetendő;

-          áthárított adóösszeg nem szerepelhet.

Belföldi adóalany nem belföldön teljesített ügylet esetén speciális tartalmi előírások:

-          a számla kibocsátásának kelte,

-          a számla sorszáma, amely azt kétséget kizáróan azonosítja,

-          a termék értékesítőjének, a szolgáltatásnyújtójának adószáma,

-          a termék értékesítőjének, szolgáltatásnyújtójának valamint a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének neve és címe,

-          az értékesített termék megnevezése, annak jelölésére – a számlakibocsátásra kötelezett választása alapján – az áfatörvényben alkalmazott vtsz., továbbá mennyisége, illetőleg a nyújtott szolgáltatás megnevezése, annak jelölésére – a számlakibocsátásra kötelezett választása alapján – az áfatörvényben alkalmazott SZJ, továbbá mennyisége, feltéve, hogy az természetes mértékegységben kifejezhető;

-          az „áfatörvény területi hatályán kívül” kifejezés.

3. Gyűjtőszámla

Ennek alkalmazására akkor van lehetőség, ha az adóalany ugyanazon személy felé több ügyletet is teljesít ugyanazon teljesítési nappal vagy adómegállapítási időszakban.

Ugyanazon teljesítési nap esetén a számla kibocsátása a teljesítés napjával vagy azt követő ésszerű határidőn belül teljesítendő.

Az azonos időszakban teljesített ügylet esetén a felek között előzetes megállapodás szükséges. A számla kiállítása ebben az esetben az időszak utolsó napja vagy legkésőbb az azt követő 15. nap.

4. Számlával egy tekintet alá eső okirat

Ezek olyan okiratok, amelyek kétséget kizáróan egy adott számlára hivatkozással módosítják annak adattartalmát. A módosítás érintheti az adóalapot, az adó mértékét és összegét, a számla érvényességét, helyesbítését. Ilyen például: helyesbítő számla, sztornó számla, módosító számla, érvénytelenítő számla vagy egyéb megfelelő tartalmú irat.

Az okiratot legkésőbb a módosító tény, körülmény bekövetkezésétől számított 15. napon kell kibocsátani.

Tartalmi követelmények

-          az okirat kibocsátásának kelte;

-          az okirat sorszáma, amely az okiratot kétséget kizáróan azonosítja;

-          hivatkozás arra a számlára, amelynek adattartalmát az okirat módosítja;

-          a számla adatának megnevezése, amelyet a módosítás érint, valamint a módosítás természete, illetőleg annak számszerű hatása, ha ilyen van.

5. Nyugta

A fenti szabályok alapján, amennyiben a számla kibocsátása nem kötelező, nyugtát kell kiállítani az ügyletről.

Tartalmi követelmények

-          a nyugta kibocsátásának dátuma;

-          a nyugta sorszáma, amely a nyugtát kétséget kizáróan azonosítja;

-          a nyugta kibocsátójának adószáma, valamint a neve és címe;

-          a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának adót is tartalmazó ellenértéke.

-

Nyugta kizárólag papír alapon bocsátható ki54 és kizárólag magyar nyelven állítható ki.

Nyugtaadási kötelezettségüknek kizárólag pénztárgéppel, taxaméterrel tehetnek eleget az alábbi adóalanyok, illetve üzletek:

-          a taxiszolgáltatást nyújtó adóalanyok,

-          a gyógyszertárak,

-          a 2009. október 15. napján hatályos TEÁOR ’08 47.1-47.7 és 47.91 szerinti kiskereskedelmi, az 56.1 és 56.3 szerinti vendéglátási (kivéve a mozgó szolgáltatásnyújtást), az 55.1-55.3 szerinti szálláshely-szolgáltatási, a 77.1-77.2 és 77.3.3 szerinti kölcsönzési és a 95.1-95.2 szerinti javítási tevékenységet folytató valamennyi adóalany, üzlet, mozgóbolt, kivéve

• a betétdíjas göngyöleget visszaváltó üzlet,
• a csomagküldő szolgálat, kivéve annak nyílt árusítást végző üzlete, bemutatóterme,
• az ipari – kivéve élelmiszeripari – tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, ha termelő és értékesítő tevékenységét ugyanabban a helyiségben folytatja,
• a termelői borkimérés,
• az utazási iroda, utazási ügynökség, turisztikai szolgáltató iroda utazási szolgáltatásai tekintetében;

-          a 2009. október 15. napján hatályos TEÁOR ’08 46.2-46.7 szerinti nagykereskedelmi tevékenységet folytató adóalanyok, üzletek a részben vagy egészben készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő eszközzel történő kiskereskedelmi értékesítésük tekintetében. (Az üzlet fogalmát nem az áfatörvény határozza meg, hanem a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. § r) pontja.)

A pénztárgép alkalmazása alól a hatóság csak kivételes esetben ad felmentést, nyugtaadási kötelezettség alól azonban ők sem mentesülnek, csak kivételes törvényi előírás alapján. Ezek a mentesítő körülmények:

-          sajtóterméket értékesít;

-          a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó szerencsejáték szolgáltatást nyújt;

-          kezelőszemélyzet nélküli automata berendezés útján teljesíti a termék értékesítését, a szolgáltatás nyújtását.

Speciális szabályok

1. Számla kibocsátás átvállalása

A számlakibocsátásra kötelezett meghatalmazhatja képviselőjét számla kibocsátására, ehhez írásos megállapodás szükséges.

A képviselő kötelezettsége, hogy a kiállított számla egy példányát a kiállítást követően eljuttassa a kötelezetthez.

Ellenkező megállapodás hiányában a kötelezett és a meghatalmazott egyetemlegesen felel a számla kibocsátásával kapcsolatos kötelezettségekért.

2. Csoportos adóalany számlázása

A fenti szabályokat annyiban kell kiegészíteni, hogy minden csoporttag köteles az általa kiállított számlán feltüntetni a csoportazonosítóját, a csoport közösségi adószámát és saját adószámát.

Egyébként minden fenti feltételnek és szabálynak külön-külön kell, hogy eleget tegyenek, mint önálló adóalanyok.

3. Felvásárlási okirat

A különleges jogállású mezőgazdasági tevékenységet folytató adózóktól terméket vásárló belföldön nyilvántartásba vett adóalanynak felvásárlási okiratot kell kiállítania, amelynek kötelező adattartalma:

-          a felvásárlási okirat kibocsátásának kelte;

-          a felvásárlási okirat sorszáma, amely a felvásárlási okiratot kétséget kizáróan azonosítja;

-          a termék értékesítőjének, szolgáltatásnyújtójának, valamint a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének neve, címe és adószáma;

-          az értékesített termék megnevezése, és az annak jelölésére legalább az áfatörvényben alkalmazott vtsz., továbbá mennyisége, illetőleg a nyújtott szolgáltatás megnevezése, továbbá mennyisége, feltéve, hogy az természetes mértékegységben kifejezhető;

-          a teljesítés időpontja, ha az eltér a felvásárlási okirat kibocsátásának keltétől;

-          a kompenzációs felár alapja, továbbá az értékesített termék kompenzációs felár nélküli egységára, illetőleg a nyújtott szolgáltatás kompenzációs felár nélküli egységára, ha az természetes mértékegységben kifejezhető, valamint az alkalmazott árengedmény, feltéve, hogy azt az egységár nem tartalmazza;

-          az alkalmazott kompenzációs felár mértéke;

-          az áthárított kompenzációs felár;

-          a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának, valamint a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének aláírása.

Amennyiben a felvásárló harmadik országbeli vagy Közösség más tagállamában bejegyzett adóalany és nem különleges jogállású mezőgazdasági tevékenységet folytató, akkor a mezőgazdasági tevékenységet folytató adőalany köteles számlát kibocsátani, amely a kompenzációs felárat, mértékét és az áthárított kompenzációs felárat kell, hogy tartalmazza.

4. Alanyi adómentes személy számlázása

Az alanyi adómentes ilyen minőségében csak adó nélküli számlát állíthat ki. Figyelemmel kell azonban lenni arra, hogy lehetnek olyan ügyletei, amelyekre nem vonatkozik az alanyi adómentesség, ekkor annak természetére tekintettel kell a kötelezettséget teljesíteni.

Forrás: APEH