Tény, hogy az Országgyűlés 2010. december 13-án elfogadta a nyugdíjrendszerrel kapcsolatos törvénymódosítást, amely a magánnyugdíjpénztári tagokat választás elé állította.

Aki a magánnyugdíjpénztári tagságát fenn kívánja tartani, 2011. január 31-ig tehet nyilatkozatot tehet az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóságoknál.

Fontos kiemelni legelőször is, hogy annak kell nyilatkozatot tennie a megadott határidőig, aki pénztártag kíván maradni a jövőben.

Határidők

2011. január 21. – Az a magán-nyugdíjpénztári tag, aki testi fogyatékossága, egészségügyi állapota vagy egyéb korlátozó körülmény (pl. börtönbüntetés) miatt nem tud személyesen megjelenni a nyugdíjbiztosítási szervnél, eddig az időpontig kérheti írásban az igazgatási szervtől, hogy helyszínen tehessen nyilatkozatot.

2011. január 31. – Eddig a napig lehet személyesen nyilatkozatot tennie a magán-nyugdíjpénztárban maradni kívánó tagoknak. A nyilatkozatot a nyugdíjbiztosítási igazgatóságokon lehet megtenni. Aki tartósan külföldön foglalkoztatott, tartós külföldi szolgálatot teljesít vagy külföldi tanulmányokat folytat, nyilatkozatát a Magyar Köztársaság külképviseletén is megteheti.

2011. február 28. – Azok, akik például tartósan külföldön tartózkodnak és nyilatkozatukat nem tudják 2011. január 31-ig rajtuk kívülálló okok miatt megtenni, az akadály megszűnésétől számított 8 napon belül, de legkésőbb február 28-ig a nyilatkozat pótlásával egyidejűleg igazolási kérelmet terjeszthetnek elő, amelyről az igazgatási szerv döntést hoz 15 napon belül. Ha a kérelmet jóváhagyja, akkor a tagság fennmarad, ha azonban elutasítja, a tagság megszűnik a következő nappal.

Jogkövetkezmények

Az a pénztártag, aki a magán-nyugdíjpénztárban marad:

-          2011. december 1-jétől nem szerez több olyan szolgálati időt, amelyet a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben figyelembe lehetne venni, de az addig szerzett szolgálati ideje és joga fennmarad;

-          a fenti időpontot követően szerzett keresete nem vehető figyelembe a nyugellátás megállapítása során;

-          az időskorúak járadékára továbbra is jogosult marad.

 

Az a tag, aki visszalép, visszakerül az állami rendszerbe, és az egyéni számláján eddig felhalmozott egyenleg 2011. március 1-jével átvezetésre kerül az állami nyugdíjkasszába. A hozamgarantált tőke összege feletti részt és a pénztártagság ideje alatt befizetett tagdíjkiegészítés összegét:

-          felvehetik,

-          onkéntes kölcsönös pénztári számlájukra utalhatják, vagy

-          a tb-rendszerben vezetendő egyéni számlára jóváírhatják.

Magán-nyugdíjpénztárak jövője

Sokan teszik fel azt a kérdést, hogy mi lesz, ha a pénztár nem tudja folytatni a működését, és megszűnik. A jelenlegi szabályok szerint a végelszámolás kezdő időpontjától számított 30 napon belül kiküldött levélben értesítik a tagokat, és nyilatkozattételre szólítják fel őket arra vonatkozóan, hogy hová kívánják átutaltatni a követelésüket. Amennyiben a határidőn belül a tag nem nyilatkozik, a követelés a társadalombiztosítási rendszerbe kerül.

Öröklés

Sokan az örökölhetőséget hozzák fel egyik előnyként a magán-nyugdíjpénztárak mellett. A jelenlegi szabályok szerint a pénztártag kedvezményezettet jelölhet meg halála esetére, amennyiben nem jelöl meg senkit, akkor a törvényes örökös lesz a kedvezményezett. Az öröklésre azonban csak akkor van lehetőség, ha a pénztár nem kezdte el a nyugdíj folyósítását. A magán-nyugdíjpénztári szabályok szerint (például) azonban a megjelölt kedvezményezett továbbra is kaphatja az életjáradékot, vagy a kifizetési módként megjelölt juttatást.

Amennyiben a nyugdíjkorhatár elérése előtt elhalálozik a pénztártag, az örökös illetékmentesen juthat hozzá a vagyonhoz, viszont ha készpénzben felveszi, adóköteles jövedelemnek minősül.

Nyilatkozattétel

A pénztártagság fenntartásáról szóló nyilatkozatban fel kell tüntetni a nevet, lakhelyet, társadalombiztosítási azonosítót, illetve a magánpénztár nevét. A nyilatkozatot pedig nyilatkozattételtől számított 5 napon belül el kell juttatni a munkáltatónak.

A Stabilitás Pénztárszövetség január elején egy olyan nyilatkozatmintát tett közzé, amely jogfenntartó nyilatkozatként szolgálna azoknak, akik a magánrendszerben kívánnak maradni. Erre véleményük szerint azért is van lehetőség, mivel a törvénymódosítás nem ír elő formakényszert a nyilatkozatra vonatkozóan.

A pénztártagság fenntartásáról szóló nyilatkozatban a tag kijelenti, hogy abban az esetben, ha az Alkotmánybíróság vagy bármely más szervezet a későbbiekben hatályon kívül helyezi a törvényt, jogfenntartással él az esetleges vagyoni hátrányt illetően.

Az állami rendszerbe visszatérők esetében is ajánlja a pénztárszövetség a jogfenntartó nyilatkozatot, amelyben azt jelentik ki, hogy ha valóban szabad választásra lenne lehetőségük, akkor nem így döntenének.

Jogorvoslat iránti kérelmek

Ezzel egyidejűleg a Pénztárszövetség mellett számos érdekképviseleti szerv is tiltakozását fejezte ki, és minden jogorvoslati lehetőséget kihasználnak a szerintük alkotmányos jogokat sértő helyzet megoldására.

Az Alkotmánybíróság azonban már nem fog határozatot hozni a január végi határidőig, csupán a soron kívüli tárgyalás kerülhet szóba, de a teljes ügymenet 1-2 hónapig biztosan eltarthat.  

Mindeközben a Kormány sem tétlenkedik, hiszen már január elején bejelentették, hogy szigorú átvilágításra számíthatnak a magán-nyugdíjpénztárak az átadás-átvétellel egyidejűleg.

Van-e kiskapu?

A szakértők, mivel minden esetet egyedileg kell, hogy átvizsgáljanak, általánosítani nehezen tudnak. Az azonban elég biztosnak látszik, hogy akik közel vannak a nyugdíjkorhatárhoz, és jelentősebb felhalmozásuk van a számlán, azoknak érdemes erősen elgondolkodni a pénztárban maradásról. A szabályok szerint a döntést megelőzően szerzett szolgálati időre vonatkozó jogosultságot senki nem veszíti el, csupán az évek előrehaladtával a 75%-os állami nyugdíjhányak csökken fokozatosan. Amennyiben azonban már nem sok idő van hátra a nyugdíjig, ez nem csökkenhet olyan jelentősen.

Vannak azonban olyanok is, akik ez ellen érvelnek, mondván, hogy például 50 év felett mindenképp a visszalépés javasolt, hiszen több a várható állami nyugdíj, mint a magánpénztári járadék. Sőt akár már 35-40 év felett is mindenképp az állami rendszert ajánlják. 

A legutóbbi napokban napvilágot látott hírek szerint azok, akik külföldön vállalnak munkát, továbbra is szolgálati időt szereznek az állami nyugdíjban, mivel egyes országokban eltöltött szolgálati időt (EU, EGT tagállamok, volt szovjet tagállamok, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Horvátország, volt Jugoszlávia, Kanada, Dél-Korea) nemzetközi megállapodás alapján be kell számítani Magyarországon is. Ez azoknak segíthet, akiknek egyébként nem lenne meg a minimális szolgálati ideje, amely jelenleg 10 év, de 2013-től 20 év lesz. Akinek a külföldi munkaviszonnyal megvan a szolgálati ideje, jogosulttá válik az állami nyugdíjra, viszont a ténylegesen kiszámolt elméleti nyugdíjának csak azt a hányadát kapja meg, amely a Magyarországon eltöltött időre esik. A többit az adott országnál kérheti.

 

Hogyan döntsünk?

A kérdés minden esetben egyéni átgondolást kíván, a döntést minden pénztártagnak saját magának kell meghoznia, a szakértők csupán tanácsokkal és alternatívákkal szolgálhatnak. Tény azonban, hogy mivel a 20-30 év múlva fennálló viszonyokat senki nem tudja előrejelezni, az interneten található nyugdíjkalkulátorok is csak viszonylagos képet tudnak róla adni. Valójában azonban a mostani döntés csupán egy szubjektív értékítélet, mint objektív számítással alátámasztható döntés.