Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény szabályozza az örökléssel és ajándékozással kapcsolatos vagyonszerzési illetékfizetési kötelezettséget, az alapvető szabályokat és fogalmakat azonban nem ez a törvény, hanem a Polgári Törvénykönyv tartalmazza.

1. Öröklési illeték hatálya kiterjed:

-          belföldön lévő hagyatékra;

-          magyar állampolgár, Magyarországon élő nem magyar állampolgár vagy belföldi székhelyű jogi személy által örökölt, külföldön lévő ingóhagyatékra, valamint külföldi hagyatékba tartozó vagyoni értékű jogra akkor, ha a hagyaték államában nem kell illetéket vagy ennek megfelelő adót fizetni.

NEM terjed ki a hatálya a külföldön lévő ingatlanhagyatékra.

2. Ajándékozási illeték hatálya – nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában – kiterjed:

-          belföldi ingatlanra;

-          belföldön nyilvántartásba vett gépjárműre és gépkocsira;

-          ezen vagyontárgyakhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokra;

-          egyéb ingóra vagy ingóhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogra, ha az átadás belföldön történt.

3. Illetékmentesség:

-          Tárgyi mentesség;

-          Személyi mentesség:

• a Magyar Állam,
• a helyi önkormányzatok és azok társulásai,
• a költségvetési szerv, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., valamint a Tartalékgazdálkodási Kht., illetve annak tevékenységét folytató nonprofit gazdasági társaság, (1)
• a társadalmi szervezet, a köztestület, (1)
• az egyház, egyházak szövetsége, egyházi intézmény, (1)
• az alapítvány, ideértve a közalapítványt is, (1)
• a vízgazdálkodási társulat, (1)
• az egészségbiztosítási szerv, a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv,
• a Magyar Nemzeti Bank,
• a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság,
• az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, továbbá az Észak-atlanti Szerződés tagállamainak és az 1995. évi LXVII. törvényben kihirdetett Békepartnerség más részt vevő államainak Magyarországon tartózkodó fegyveres erői – ideértve az említett fegyveres erők alkalmazásában álló nem magyar állampolgárságú, hivatásos szolgálatban lévő és polgári állományú személyeket is – kizárólag a szolgálati kötelezettségükkel összefüggő illetékügyek tekintetében,
• a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény hatálya alá tartozó fejlesztési tanács,
• a közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság, (1)
• az Európai Közösségek, valamint azok intézményei és szervei, hivatalai, elkülönült alapjai.

(1) Az említett szervezetet az illetékmentesség csak abban az esetben illeti meg, ha a vagyonszerzést megelőző naptári évben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve – költségvetési szerv esetében – eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett. Az illetékmentesség ezen feltételének meglétéről a szervezet (alapítvány) vagyonszerzése esetén annak illetékkiszabás végett történő bejelentésekor írásban köteles nyilatkozni, hogy előző évben teljesített-e adófizetési kötelezettségét vagy ha a nyilatkozat június 1. előtti, akkor arról, hogy várhatóan fog-e vagy kell-e fizetnie.

Nemzetközi szervezet, ennek tisztségviselői és családtagjaik, idegen állam, idegen állam magyarországi diplomáciai, konzuli és egyéb képviselete, ezek tagjai és családtagjaik illetékmentességére nézve nemzetközi szerződés, ennek hiányában a viszonosság az irányadó.