A törvények nem adnak egyértelmű választ a fenti kérdésre, így több megoldás is felmerülhet. Alapesetben felmerül a munkaviszony, a megbízási jogviszony és a társas vállalkozói jogviszony esete.

 Bel- vagy kültag?

Először is tisztáznunk kell, kül- vagy beltagról van-e szó. Amennyiben ugyanis kültag, először is azt kell megnézni, hogy a társasági szerződés hogyan ítéli meg a kültag közreműködését, mivel egyes szerződésekben eleve megtilthatja a személyes közreműködést. Amennyiben nem tiltja, akkor lehetőség van személyes közreműködésre társas vállalkozói jogviszony keretében, ebben az esetben viszont kötelező társasági szerződésbe vagy a tagok külön megállapodásába foglalni a személyes közreműködés tényét.

Amennyiben beltagról van szó, ő jogosult a cég képviseletére, illetve személyes közreműködésre.

Megbízási jogviszony?

Ez a lehetőség leginkább attól függ, hogy a tag milyen jellegű tevékenységet és milyen óraszámban végez. Ha ugyanis a cég életéhez szervesen kapcsolódó tevékenységet végez nagy munkaóra számban, akkor esetleg beleeshet a színlelt munkaszerződés körébe, amely ugye azt jelenti, hogy bármi is legyen a jogviszonyt teremtő szerződés megnevezése a lap tetején, valójában a tartalom elsődleges, vagyis munkaszerződésnek minősülhet az adóhatóság szemében, és ennek megfelelően számítja majd ki az elmaradt adókat, járulékokat bírsággal és kamatokkal együtt.

Munkaviszony vagy személyes közreműködésen alapuló társas vállalkozói jogviszony?

Amennyiben a tagnak van egy 36 órás munkaviszonya máshol, akkor már csak részmunkaidős munkaviszonyról beszélhetünk. A fentiekben leírt tevékenység jellege alapján azonban választható a munkaviszony helyett tag esetében a társas vállalkozói jogviszony, amennyiben a tag közreműködését a társasági szerződés nem tiltja ugye.

Amennyiben viszont ez a helyzet, vagyis a tag társas vállalkozói jogviszonyba kerül, a tagok megállapodásában vagy a társasági szerződésben erről rendelkezni kell.

Fontos még itt megjegyezni, hogy amennyiben munkaviszonyba kerül, a Munka Törvénykönyve lesz érvényes a tagra, és az ennek megfelelő előírásokat (pl. munkakörhöz garantált bérminimum, jelenléti ív, munkaidő jelentés, pihenőidő, stb.) kell szigorúan követni.

Mennyi lehet vagy kell lennie a keresetnek?

Nem a kereset az, ami alapesetben eldönti, hogy milyen jogviszonynak is kell lennie, ugyanakkor ha már megvan, hogy milyen jogviszonyban végzi a tevékenységét a tag, akkor az valamennyire meghatározza, hogy milyen juttatást kell kapnia. Így például munkaviszony esetében létezik a tevékenységre jellemző bérminimum intézménye, amelyet részmunkaidő esetén is arányosan kell kiszámolni és ez után megfizetni a járulékokat és az adót.

Amennyiben megbízási jogviszonyról van szó, amennyiben természetesen erről lehet szó, akkor a bérminimum nem érvényes.

Társas vállalkozók esetében a személyes közreműködést akár ingyen is végezheti, ugyanakkor év végén az osztalékfizetésnél, illetve akár a ki nem fizetett osztaléknál is másként kell adózni abban az esetben, ha év közben a személyes közreműködésért a tag nem kapott juttatást.

Ez azt jelenti, hogy amennyiben a tag nem kap év végén semmit, ugyanakkor év végén osztalékot kap a keletkezett nyereségből, a kapott osztalék tagra eső részének a kötelező TB járulékalap szintjéig tartó részét úgy kell tekinteni és adózni, mintha ez tevékenységből származó jövedelem lett volna. A TB járulékminimumot a “tevékenységre jellemző minimum” fogja meghatározni.

Ez érvényes akkor is, ha a társaságnál ugyan keletkezett nyereség, de azt nem kívánja kifizetni osztalékként. Ez ebből a szempontból lényegtelen, hiszen a felhalmozott nyereség után akkor meg ott a 27%-os eho, amelyet a kifizetetlen osztalék után is be kell fizetni.

Máshol munkaviszony?

A munkaviszony kérdése leginkább ott játszik szerepet, amikor a fizetendő járulékokra kerül a sor. Amennyiben ugyanis a tagnak már van egy 36 órás munkaviszonya, akkor nem kell az összes társadalombiztosítási járulékot megfizetnie a cégnek a juttatása után. Nem kell megfizetni a 2% pénzbeli egészségügyi járulékot és a 1.5% munkaerőpiaci járulékot.

Milyen nyomtatvány?

A ’08-as bevalláson a juttatást mindenképpen be kell vallani, illetve a 08M-en be kell vallani legalább az SZJA előleg miatt mindenképp szerepeltetni kell, illetve egyes TB járulékok is felmerülnek.

A T1041-es bevallást nem kell használni, ha megbízási jogviszonyról van szó, de ha akár részmunkaidős munkaviszony, akár tagi jogviszony is keletkezik, és a minimálbér legalább 30%-át megkapja juttatásként, akkor már szerepeltetni kell ezen a nyomtatványon.