A régóta finomítgatott és sokak által várt nyugdíjreform megalkotói még nem dőlhetnek nyugodtan hátra. Sólyom László, köztársasági elnök ugyanis élt vétójogával, és az Alkotmánybíróság elé utalta a magánnyugdíjpénztári rendszer reformját célzó törvényt. Az Alkotmánybíróság döntése kulcsfontosságú, hiszen ha a sokak szerint bolhából elefántot kifogásoknak helyt ad, akkor a nyugdíjreform a következő kormányra vár majd, amely igencsak eltolhatja az új rendszer életbe lépését, és változtathatja a kereteit.

Ahogy arról korábbi cikkekben szó volt, a nyugdíjrendszer és a magánnyugdíjpénztári rendszer szabályozásában jelentős változások lépnek életbe 2010. január 1-jétől.

A köztársasági elnök négy fő pontban fogalmazta meg aggályait a törvénnyel kapcsolatban:

1)      Pénztártagok irányításhoz való jog nélkül: tulajdonosból ügyfél

A törvénnyel a pénztártagok tulajdonosból ügyféllé minősülnek át, amely irányításhoz való joguktól fosztja meg a tagokat. Ezt bár a múltban nem sokan vették igénybe, most már a lehetőséget is megszünteti az új rendelkezés.

Az igaz, hogy az eddigi rendszer tulajdonosi jogokat adott minden pénztártagnak, és ezzel nagyobb szervezet esetében több százezer tagnak lett irányítási joga, amely így eléggé megnehezítette a rendszer kezelhetőségét.

A törvény támogatói azzal érvelnek, hogy az új rendszer csupán az egyébként sem használt operatív irányítási jogoktól fosztja meg a tagokat, és a rájuk valóban hatással lévő portfólióval, szolgáltatóváltással kapcsolatos döntések továbbra is a tagok kezében marad.

Sólyom László kifogásolta a változás alkotmányosságát.

2)      Egyösszegű felvét szabályai

A köztársasági elnök kifogásolta az egyösszegű járadékfelvét szabályainak változását, amely hátrányosan érintheti a magasabb jövedelműeket, és sokaknak nem lesz lehetőségük egyösszegben felvenni a járadékukat.

A rendszer kidolgozói azzal érvelnek, hogy a magánnyugdíjpénztári rendszer alapvetően nem is az egyösszegű kifizetésre épül, hanem hogy az állami nyugdíj mellett kiegészítést nyújtson.

Kérdés azonban, hogy mi van azokkal, akiknek már nemcsak mint állami nyugdíjat kiegészítő, hanem helyettesítő járadéka lesz. Sokan úgy gondolják, hogy a magánnyugdíjpénztári befizetések a saját jövedelme, tehát miért is ne tehetne vele azt, amit csak akar, tehát adott esetben egyösszegben felveszi.

3)      Korábbi járadéktípusok elvesztése

A köztársasági elnök kifogásolja, hogy a korábbi törvényben jelölt járadéktípusok nem jelennek meg ugyanolyan számban az új törvényben, és nem szerepel a határozott idejű járadék a törvényben.

A rendszer kidolgozói ebben sem értenek egyet a köztársasági elnökkel, mivel szerintük számban megmarad a 4 járadéktípus, és valójában mivel az előző rendszer nem volt igazán kidolgozva, az új rendszer egyfajta részletes rendelkezésnek is tekinthető.

4)      Örökölhetőség kérdése

A korábbi rendelkezés lehetőséget teremt bármely természetes személy számára, hogy a magánnyugdíjpénztári járadék kedvezményezettje legyen, az új rendelkezés viszont ezt a jogot a családtagokra szűkíti le. Ezt szintén kifogásolta Sólyom László.

Sokan úgy vélik, hogy a köztársasági elnök kifogása csupán csak sakkozás az idővel, amely így megintcsak keresztülhúzza a régen várt reform megvalósítását, amely így a következő kormányzatnak adja a lehetőséget az eléggé sürgetővé váló új rendszer megalkotására.

És bár nem ismerhetjük a választások kimenetelét, amennyiben a mostani ellenzéki párt kerül hatalomra a Fidesz vezényletével, koránt sem lehetünk benne biztos, hogy a reform nem várat magára még egy jó darabig. Határozott elképzeléseknek ugyanis híján vannak a Fiatal Demokraták a nyugdíjrendszert illetően.

Persze a történet kétoldalú, mint mindig, hiszen a jelenlegi kormánypártnak is volt elég ideje a nyugdíjrendszer megreformálására, azt mégis az utolsó pillanatra hagyta.

Egyik vagy másik oldal legyen is az inkább hibás, a legjobb az lenne, ha végre felhagyna a magyar társadalom és politika az egymásra mutogatással és hibáztatással, és leülne végre alkotni valami olyat, amely az egyre öregedő társadalmunkat egyre jobban fenyegeti.