A kétrészes cikk összefoglalást ad a mezőgazdasági őstermelők adózásával, járulékfizetésével, nyilvántartásával, bevallási és egyéb kötelezettségeivel kapcsolatos hatályos rendelkezésekről, fontosabb tudnivalókról. A második részben az adminisztrációs kötelezettségekkel, adóelőleg fizetéssel, bevallás rendjével, áfával kapcsolatos tudnivalókkal, valamint a biztosítási és járulékfizetési kötelezettségekkel foglalkozunk.

 

I. Adóelőleg-fizetés

A mezőgazdasági őstermelők negyedévente, a negyedével követő 12-éig vallják be és fizetik meg az adóelőleg kötelezettséget, amelyet az adott adóév első napjától kezdődő időszakra vonatkozóan megállapított jövedelem adóalap-kiegészítéssel növelt összege után kell, hogy megfizessenek az adótábla mértékei alapján, illetve átalányadózók esetében az átalányadózás szabályai szerint.

Az év elejétől megállapított adóelőleg összegéből le kell vonni az adott évre előzőleg már befizetett adóelőlegeket, és az így kapott különbözet az adott negyedév adóelőleg-kötelezettsége.

Őstermelők esetében a kifizetőnek nincs adóelőleg levonási kötelezettsége.

Mezőgazdasági kistermelők esetében, amennyiben NEM átalányadózók, nem kell adóelőleget fizetniük mindaddig, míg a kapott támogatásokkal csökkentett őstermelői tevékenységből származó bevételük a 4 millió forintot meg nem haladja.

Magánszemélyeknek nem kell adóelőleget fizetni, amennyiben az nem haladja meg a 10.000 forintot.

 

II. Bevallási kötelezettség

Az a mezőgazdasági őstermelő, aki tevékenységéből származó, támogatásokkal csökkentett bevételeinek összege nem haladja meg a 600.000 forintot, nem kell jövedelmet számolnia, és nem kell a bevételét az őstermelői szabályok szerint bevallania.

Tételes költségelszámolást választó esetében, aki kistermelői jövedelemre tekintettel nemleges nyilatkozatot ad, nem kell, hogy őstermelői tevékenységére tekintettel jövedelmet számoljon. Ez a nemleges nyilatkozat az szja-bevallásban nem tehető meg. A nyilatkozattétellel az is élhet, aki munkáltató általi elszámolást, vagy egyszerűsített bevallást választ.

Minden egyéb esetben az adózó a 1053-as bevallási nyomtatvány on önadózással vallja be és fizeti meg az adókötelezettséget. Ha a mezőgazdasági őstermelő áfa alany, vagy egyéni vállalkozó is egyben, akkor a  2010-es évről szóló bevallását 2011. február 25-ig kell benyújtania. Minden egyéb esetben az éves bevallási határidő 2011. május 20.

 

III. Áfa-alanyiság 

Az áfa-alanyiság feltételei a következők:

-        jogképesek; és

-        saját nevükben üzletszerű, tartós vagy rendszeres gazdasági tevékenységet végeznek, amelynek célja ellenérték szerzése; és

-        tevékenységüket függetlenül (tehát nem munkaviszonyban vagy egyéb hasonló jogviszonyban) végzik; és

 

NEM lesz áfa alany az, aki:

-        saját szükségletei kielégítésére termel, és alkalomadtán értékesíti saját szükségletei feletti részt; vagy

-        közös őstermelőként tevékenykedik, de közreműködése nem terjed ki a termék vagy szolgáltatás saját nevében, ellenérték fejében történő értékesítésére.

 

Különös áfa-szabályok mezőgazdasági tevékenység esetén:

Az adóalanynak lehetősége van a kompenzációs rendszer szerinti adózásra, amennyiben a feltételeknek megfelel és nem választott általános áfa-szabály szerinti adózást.

 

Mezőgazdasági tevékenység:

-        az áfa-törvény 7. mellékletében meghatározott termékek termelése és feldolgozása, ha az adóalany saját vállalkozásában végzi, illetve saját vállalkozásának tárgyi eszközeit használja; továbbá

-        a termék beszerzője vagy a szolgáltatás igénybe vevője

• olyan belföldön nyilvántartott áfa-alany, aki nem minősül mezőgazdasági tevékenységet folytatónak; vagy
• külföldön nyilvántartott adóalany, aki nem alkalmaz a mezőgazdasági termelőkre vonatkozó különös szabályt; vagy
• nem áfa-alany jogi személy.

 

Kompenzációs felár alkalmazásának feltétele:

-        gazdasági céllal belföldön telepedett le, vagy ennek hiányában lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön; és

-        teljes egészében vagy meghatározó részben mezőgazdasági tevékenységet folytat, vagyis

• egyéb tevékenységből származó bevétele az 5 millió forintot nem haladja meg, vagy
• meghaladja az 5 millió forintot, de mezőgazdasági tevékenységből származó bevétele a teljes bevételének 50%-át meghaladja.

 

Tevékenységet kezdő adóalanynak becsléssel kell megállapítania a várható bevételét, és ez alapján elbírálni a fenti feltételeket. Tevékenységét már végző adóalany esetében az előző év adatai az irányadók, és az ésszerűen várható bevétel alapján 

-        az adóalany mikrovállalkozás, vagyis éves nettó árbevétele vagy a mérlegfőösszege két egymást követő évben a 2 millió eurónak megfelelő forintösszeget nem haladja meg, foglalkoztatottjainak száma éves átlagban 10 főnél kevesebb.  Ezt a kritériumot július 1-jén kell vizsgálni az előző 2 évre nézve, és amennyiben ekkor már nem mikrovállalkozás, nem alkalmazhatja az áfatörvény mezőgazdasági tevékenységre vonatkozó különös szabályait.

-        Az adóalany önálló vállalkozás, vagyis más vállalkozásban tulajdoni részesedése nem éri el a 25%-ot. Ezt a kritériumot is a július 1-jén fennálló állapot szerint kell vizsgálni.

 

A kompenzációs felárhoz is szükséges adószámot kiváltani az adóalanynak, de áfa fizetésére nem kötelezett, és visszaigénylésre sem jogosult.

A kompenzációs felár mértéke 7 százalék (ló, szarvasmarha, juh, kecske, baromfi és más élő állat; halak, rákok, puhatestű és más gerinctelen vízi állatok; nyers tej, friss tojás, természetes méz, állati vagy növényi trágya, nyers szőrme, legombolyításra alkalmas selyemhernyógubó, nyers gyapjú, erdei fák és cserjék csemetéje, oltványa, magja, feldolgozott tej és tejtermék értékesítése; valamint talajművelés, aratás, cséplés, szüretelés, betakarítás, vetés, ültetés; mezőgazdasági termékek csomagolása és piacra történő előkészítése; mezőgazdasági termékek tárolása; egyes állatok gondozása, a mezőgazdasági vállalkozásban alkalmazott eszközök bérbeadása; műszaki segítségnyújtás, gyomirtás, kártevő irtás, permetezés, öntöző illetve vízlecsapoló berendezések üzemeltetése, fák nyesése és vágása, valamint egyéb mező- és erdőgazdálkodási szolgáltatások nyújtása esetén.

 

A kompenzációs felár mértéke 12 százalék az élő növény, burgonya, étkezési célra alkalmas zöldségfélék, gyökerek, gumók, szőlő, élelmezési célra alkalmas gyümölcs és dió, fűszernövények, gabonafélék, muhar, csumiz, különféle magvak, ipari és gyógynövények, mákgubó, takarmánynövények, feldolgozott, tartósított saját előállítású zöldség, gyümölcs, savanyúság; must és bor; borseprő, borkő, valamint szőlőtörköly értékesítése esetében.

 

Nem kell számlát kiállítania, amennyiben a termék vásárlója vagy szolgáltatás igénybevevője belföldön nyilvántartásba vett adóalany, akire a vevő által kibocsátott felvásárlási okirat ellenében áthárítja a felárat. Az okiratnak meg kell felelnie a törvényben előírt tartalmi követelményeknek. A vevőnek csak ezen okirat birtokában és a vételár kiegyenlítésével nyílik meg az adólevonási joga.

 

A kompenzációs felár alkalmazását a mezőgazdasági tevékenységet végző adóalany bejelentési lap kitöltésével akár év közben is megváltoztathatja. Ebben az esetben a választása évétől számított második naptári év végéig nem alkalmazhat kompenzációs módszert.

 

Akkor is bejelentést kell tenni, ha a fenti feltételek alapján pl. a 2009-es év közben kiderült, hogy nem minősíthető meghatározó részben mezőgazdasági tevékenységet végzőnek, és így nem alkalmazhatja a különös szabályt. Erről a 2009-es évre vonatkozóan 2010. január 15-ig kellett az adóalanynak nyilatkozatot tennie. Amennyiben a jog elvesztését követően visszatér meghatározó részben mezőgazdasági tevékenységhez, akkor sem azonnal, csak 1 év elteltével léphet vissza a különös módszer alkalmazási körébe.

 

Amennyiben alanyi adómentességet választana az adózó, arról a megelőző év december 31-ig kell bejelentést tennie a hatóság felé.

 

IV. Mezőgazdasági tevékenységen kívüli tevékenység

A kompenzációs módszer körébe nem tartozó egyéb tevékenységre a normál áfa-szabályokat, illetve adott esetben előzetes bejelentés alapján alanyi adómentességet választhat.

Amennyiben alanyi mentességet nem választott, általános szabályok vonatkoznak a termékértékesítésre és szolgáltatásnyújtásra, ahol a vevő:

-        nem áfa-alany, vagy

-        belföldi áfa-alany, aki mezőgazdasági tevékenységet végez és kompenzációs felárat érvényesít, vagy

-        külföldi adóalany, aki saját államában különös adózási módot alkalmaz, vagy

-        a termék, szolgáltatás nem felel meg az áfa-törvény 7. mellékletében felsoroltaknak.

 

FONTOS: az áfa-törvény szerinti mezőgazdasági tevékenység és az őstermelői, kistermelői tevékenység nem teljesen ugyanaz.

 

Alanyi adómentesség választható a tevékenység megkezdésekor vagy a tárgyévet megelőző december 31-ig.

Feltétele:

-        a kompenzációs módszerbe tartozó tevékenységen kívüli egyéb tevékenységhez kapcsolódó értékesítés ellenértéke az adott évben és a megelőző adóévben nem haladja meg az 5 millió forintot.

 

Az alanyi adómentesség azt jelenti, hogy az alany:

-        adófizetésre nem kötelezett,

-        áfa levonására nem jogosult,

-        számla, illetve nyugtaadási kötelezettség terheli, de áfát nem tüntethet fel,

-        áfa-bevallási kötelezettség nem terheli.

 

Alanyi mentesség megszűnik:

-        ha az adóalany erről nyilatkozik a tárgyévet megelőző év december 31-ig,

-        az 5 millió forintos értékhatárt átlépi, és ekkor a következő 2 naptári évben nem választhat újra alanyi mentességet.

 

Amennyiben nem választhat alanyi adómentességet, az általános áfa-szabályok szerint kell elszámolását vezetnie, bevallási és befizetési kötelezettségét teljesítenie.

 

V. Biztosítotti jogviszony 

Biztosítottnak minősül az az őstermelő, akinek a nyugdíjkorhatárig hátralévő ideje és a már megszerzett szolgálati ideje együttesen eléri a 20 évet, kivéve:

-        közös igazolvány alapján tevékenykedő kiskorú családtag,

-        egyéb jogcímen biztosított,

-        saját jogú nyugdíjas, özvegyi nyugdíjban részesülő, aki betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt,

Biztosítás időtartama az igazolvány szerinti dátumtól az igazolvány visszaadásáig, vagy a családi gazdaság bejelentésétől annak törléséig vagy a tag kilépéséig terjed.

 

VI. Járulékfizetés

A járulék alapja a minimálbér összege.

Mértéke:

-        nyugdíjbiztosítási járulék                          24%

-        természetbeni egészségügyi járulék   1.5%

-        pénzbeni egészségügyi járulék                              0.5%

-        egészségbiztosítási járulék (egyéni)    6% (4+2%)

-        nyugdíjjárulék                                                                9.5%

 

Amennyiben az őstermelő tevékenységéből származó bevétele (kapott támogatások nélkül) nem haladja meg a 8 millió forintot, a tárgyévet megelőző év bevételének (ITT BELEÉRTVE a kapott támogatást is) 20%-a után fizetnie kell:

-        természetbeni egészségbiztosítási járulék       4%

-        nyugdíjjárulék                                                                9.5% (2.3+7.2%)

 

Az őstermelő első negyedéves járulékbevallásában nyilatkozhat úgy is, hogy magasabb összeg után kíván járulékot fizetni (a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátás érdekében).

Az őstermelő nem köteles járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt:

-        táppénzt, baleseti táppénzt, terhességi-gyermekágyi segélyt, gyermekgondozási díjat, gyermekgondozási segélyt, gyermeknevelési támogatást, ápolási díjat kapott, kivéve ha ez alatt az idő alatt őstermelői tevékenységét maga végzi; vagy

-        katonai szolgálati idejét tölti; vagy

-        fogvatartott.

 

VII. Nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség

Az őstermelő tevékenysége megkezdésekor vagy a változás bekövetkeztét követő 15 napon belül nyilatkozatot kell, hogy tegyen minden adózással kapcsolatos változásról.

Biztosítotti jogviszonyával kapcsolatosan szintén bejelentést kell tennie a 10T1041-es nyomtatványon a jogviszony kezdetéről, kódjáról, megszűnéséről, szüneteltetéséről, magánnyugdíjpénztári adatokról. Ezt a bejelentést a jogviszony első napján a tevékenység megkezdése előtt, vagy a jogviszony megszűnése esetén az ezt követő 8 napon belül kell megtennie.

A járulékbevallást és befizetést az adózás rendjéről szóló törvény szerint negyedévente, a negyedévet követő 12-éig kell, hogy megtegye a 1058-as nyomtatvány on.

 

VIII. Nem biztosított őstermelő egészségügyi szolgáltatási járulékfizetése

Az az őstermelő, aki nem biztosított sem ebben, sem más jogviszonyában, köteles egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni, amely havi 4.950 forint, napi 165 forint. A kötelezett helyett más személy vagy szerv is teljesítheti a befizetést, de ehhez az átvállaláshoz szükséges az adóhatóság jóváhagyása. A kötelezettség bejelentése és megszűnésének bejelentése a 10T1011-es nyomtatvány on történik.

 

 IX. Egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az őstermelő az összevont alapba tartozó jövedelemnél az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem után 27% egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett.

A tételes költségelszámolást választó, egyszerűsített bevallást benyújtó őstermelő esetén az eho a bevétel 5%-ának 15%-a.

Minden, a járulékfizetés alapjául szolgáló jövedelem mentes az eho fizetése alól, vagyis az eho alapját csökkenteni kell a fentiekben leírt járulékalappal.