Magánszemélyek külföldről származó osztalék-, kamat- és árfolyamnyereség-jövedelme a személyi jövedelemadó bevallásban összevont adóalap részeként vagy külön adózó jövedelemként adózik attól függően, hogy megfelel-e a külön adózó jövedelem feltételeinek.

Főszabály szerint a külföldről származó kamat-, osztalék- és árfolyamnyereség-jövedelem, bármely országból származzon is, a magyar adószabályok szerint adózik, kivéve ha Magyarországnak van kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye a forrásországgal.

A jelenleg érvényben lévő kettős adóztatásról szóló egyezmények listáját a következő táblázat tartalmazza:

 Magyarország Kettős adóegyezmények 2010

Adómértékek

A 2009-ben érvényes szabályok szerint a kamatjövedelem után az adó mértéke 20%.

Az az osztalékjövedelem, amely valamely EGT tagállamban elismert tőzsdén történt befektetésből származik, 10%-os mértékkel adózik. Ezen tőzsdék listáját a következő táblázat tartalmazza:

EGT tagállamban elismert tőzsdék

Egyéb esetben az osztalékadó 25%, valamint egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség 14%, éves szinten legfeljebb 450 ezer forint.

Az árfolyamnyereség adója OECD, illetve EGT tagállamok tőzsdéjéről származó jövedelmek esetén 20%. A veszteség a nyereségből levonható, illetve két évig továbbvihető és felhasználható. Amennyiben a jövedelem nem OECD, illetve EGT tagállam tőzsdéjéről származik, az adómérték 25%, és a veszteség nem használható fel a nyereség csökkentésére, illetve 14% egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. 

Kamatjövedelem legjellemzőbb formái

-          Bankbetét kamata

-          Kötvény kamata

-          Befektetési jegy hozama és értékesítéséből származó nyereség (ez bizonyos esetekben tartozhat az árfolyamnyereség körébe is)

Az EU-n belülről származó kamatjövedelmek esetében a tagállamok közötti megállapodás értelmében az országok nem vonják le kifizetőként az adót, hanem tételes adatot szolgáltatnak egymásnak a kifizetett kamatjövedelemről, amelyet a magánszemélynek a saját országában kell bevallania és megfizetnie. 2009-ben még kivétel volt ez alól Belgium, Ausztria és Luxemburg, ahol levonták az érvényes adómértéket. 2010-től már ezen országok is csatlakozni fognak a többi ország eljárásához.

Akár levonta, akár nem a kifizető az adóelőleget, a magánszemélynek be kell tennie saját bevallásába, és amennyiben a levont adóelőleg és a magyar adómérték között fizetendő különbözet adódna, azt be kell fizetnie a magyar adóhatóság felé. Ha visszaigénylendő különbözet adódik, akkor a visszaigénylést külön eljárás során lehet elindítani. Ez a szabály követendő minden olyan országból származó jövedelem esetében is, amellyel Magyarországnak van kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye.

Osztalékadó

EU-n belülről származó osztalékjövedelem esetében a kifizetők szinte minden esetben vonnak le adóelőleget, amelyet a magánszemélyek levonásba helyezhetnek a személyi jövedelemadó bevallásukban. Amennyiben az adólevonás mértéke nagyobb volt a magyar adómértéknél, a különbözetet csak akkor lehet visszaigényelni a külföldi hatóságtól, ha a különbözet meghaladja az adóegyezményben szereplő mértéket.

Figyelni kell az osztalékjövedelem esetében arra a magyar szabályozásra is, amely év közbeni adóelőleg és 14%-os EHO-előleg fizetésére kötelezi a magánszemélyt, amelyet a negyedévet követő hónap 12-éig kell megfizetnie.

Árfolyamnyereség adója

Általános szabály szerint a kifizetők év közben nem vonnak le adóelőleget, illetve a magánszemélynek év közben nincsen adóelőleg fizetési kötelezettsége sem. Amennyiben a jövedelem OECD vagy EGT tagállam tőzsdéiről származik, a veszteség levonható a nyereségből. Amennyiben a jövedelem máshonnan származik, a veszteség nem vonható le, és az adón kívül 14%-os egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség is terheli a magánszemélyt.

A veszteségen kívül a nyereséggel szemben levonásba helyezhetők még egyéb, az ügylettel kapcsolatban felmerült költségek, mint például számlavezetési díj, jutalék, ügyvédi díj, stb.