A külföldön munkát vállalók esetében különösen bonyolult lehet egyes esetekben az adózással kapcsolatos szabályok követése. A magyar szabályozáson kívül figyelembe kell venni a nemzetközi egyezmények illetőségi szabályait, amely lehetőséget biztosít a kettős adóztatás elkerülésére.

Az illetőség megállapításának rendjét egy korábbi cikkünkben már részletesen megvizsgáltuk, illetve szó volt a jövedelemszerzés helye szerinti adózásról is.

Egyik általános szabály, hogy amennyiben a munkavállaló külföldi tartózkodása nem haladja meg a 183 napot, akkor belföldi illetőségű lesz, és – egyes kivételtől eltekintve – teljes világjövedelme után belföldön lesz adóztatható. A 183 nap megállapításához egyes egyezmények adóévet, pénzügyi évet vagy egyéb 12 hónapos időszakot határozhatnak meg, amelyet mindig egyedileg kell megvizsgálni.

Másik fontos feltétel, hogy ne a munkavégzés országában illetőséggel rendelkező cég vagy annak nevében térítsék meg a munkavállaló juttatását. Ez nyilvánvalóan csak akkor kérdés, ha kiküldetés jellegű munkáról van szó, és nem tényleges külföldi munkavállalásról. Ebben az esetben az is lényeges kérdés lehet, hogy mely cég felelős a munkavállaló munkájáért, ki biztosítja a szükséges eszközöket, kinek tartozik beszámolási kötelezettséggel, stb.

Amennyiben ezek alapján a munkavállalónak külföldön is adóznia kell jövedelme után, ezt a tényt a havi bérpapírokban és az éves jövedelemről kiállított adóigazolásokban mindenképpen fel kell tüntetni. Ebben az esetben a külföldön adóztatott jövedelmet adóterhet nem viselő járandóságként kell fentüntetni.

A külföldi jövedelem adózása tekintetében a munkavállalónak rendelkeznie kell illetőségigazolással, illetve jó, ha van külképviselet, vámhatóság, adótanácsadó igazolása, nyilatkozata is.

Az adóhatóság továbbá kérheti a tartózkodás igazolásához a fogadó vállalat nyilatkozatát a külföldi munkavégzésről, a kiküldetési dokumentumokat, bizonylatokat vagy esetleg a külföldi adóbevallást is.

Az évközi járulék és adóelőleg fizetésnél érdemes alaposan megvizsgálni, hogy hol is keletkezik az adófizetési kötelezettség, mert amennyiben nem vonja le az adót és járulékot a munkavállaló, a magyar hatóság késedelmi pótlék mellett 50%-os mulasztási bírságot is előírhat.

Az adóalanynak egyes esetekben szerepeltetnie kell a belföldi bevallásában a külföldi jövedelmét is, és a külföldön megfizetett adót a kettős adóztatási egyezményeknek megfelelően vonhatja le. Erre a beszámítás és mentesítés módszere áll alapvetően rendelkezésre.