A béren kívüli juttatások helyes bevallása és adókötelezettség teljesítése érdekében érdemes egy-két apróságnak tűnő részletet tisztázni, hogy vajon a juttatás mely hónap adóbevallásában kell, hogy szerepeljen, és ennek megfelelően mely határidőre válik esedékessé.

 A személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint (71. paragrafus (3) bekezdés) az adókötelezettséget a juttatás hónapjára kell megállapítani, és ennek megfelelő hónapra vonatkozó ’08-as adóbevallásban kell szerepeltetni, valamint megfizetni.

A juttatás hónapja az a hónap, amikor a magánszemély a bevételt ténylegesen megszerzi. Szolgáltatások esetében vagy erre jogosító utalvány, bérlet esetében, amennyiben a szolgáltatás nyújtója és juttatója nem ugyanazon személy, úgy az adókötelezettség akkor keletkezik, amikor az szolgáltatásra való jogosultság ténylegesen megnyílik a magánszemély számára.

Így például melegétel-utalvány vagy utazási bérlet esetében, amennyiben az utalvány a januári hónapra vonatkozik, de a magánszemély csak a januári fizetéssel egyidejűleg, február elején veszi át, a béren kívüli juttatás a februári bevallásban kell, hogy szerepeljen. Amennyiben a tényleges birtokbavétel nem állapítható meg, akkor az a nap, amikor az adott utalvány rendelkezésre állt a magánszemély számára, akár élt az átvétel lehetőségével, akár nem.

 Számviteli elszámolásával kapcsolatosan FONTOS megjegyezni, hogy a béren kívüli juttatások nem esnek egy tekintet alá a bérekkel a számviteli szabályozásban, így tényleges elszámolásuk dátuma nem a bérköltség elszámolásának megfelelően történik, hanem a fenti logikát követve arra a hónapra kerül elszámolásra, amelyben ténylegesen kifizetésre, átadásra került. Az ilyen jellegű juttatásokat a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell szerepeltetni.