A megváltozott adózási szabályok hatályba lépését követően sok kérdés merült fel az adójóváírás igénybevételével kapcsolatban, és úgy tűnik a januári nyilatkozattétel idején a munkavállalók nem voltak megfelelően tájékoztatva arról, hogy mely jövedelemhatárig éri meg, és mely jövedelem felett már semmiképpen sem éri meg az adójóváírás figyelembevétele. Ennek következtében sokan inkább nemleges nyilatkozatot adtak, és így nemhogy a beígért adócsökkentést nem észlelték, de még többet is levontak idén.

Az adócsökkentést a jogszabályalkotók ténylegesen nem az adómérték csökkentésével, hanem az adójóváíráson keresztül adják, és ezzel együttesen valóban csökkenés tapasztalható a fizetendő adóban. Az a munkavállaló, aki azonban nemleges nyilatkozatot tett év elején az adójóváírás igénybevételére, viszont ténylegesen járna neki, az valóban nemhogy adócsökkenést, hanem adóterheinek növekedését tapasztalja a havi fizetési papírján, mivel a szuperbruttó révén az adójóváírást nem számolva a terhek ténylegesen növekedtek.

2010-től az adójóváírás összege az adóévben megszerzett bér és adóalap-kiegészítés együttes összegének 17%-a, de jogosultsági hónaponként legfeljebb 15.100 forint. A jogosultsági határ így 2.510.000 forint jövedelem, amely szuperbruttósítva (27%-kal felszorozva) 3.188.000 forint adóalapot jelent. Így tehát míg 2009-ben mintegy 100.000 forint havi jövedelemig járt csupán a jóváírás, addig idén már szélesebb kör számára nyílik meg a lehetőség.

Amennyiben tehát a munkavállaló minden hónapban jogosult az adójóváírás igénybevételére, akkor a jogosultsági határt el nem érő éves jövedelem mellett 181.200 forint adójóváírást vehet igénybe éves szinten.

Akinek az éves szuperbruttósított jövedelme meghaladja a 3.188.000 forintot, de nem éri el a 4.698.000 forintot (szuperbruttó nélkül számított 3.699.212 forint), arányosan csökkentett mértékű adójóváírásra jogosult. Ennek összegét úgy kell kiszámolni, hogy a jogosultsági határt meghaladó összeg 12%-át le kell vonni a maximálisan kapható éves adójóváírás mértékéből, amely ha 12 hónapra jogosult a munkavállaló, akkor 181.200 forint.

Példa 1.

Egy munkavállaló havi jövedelme 200.000 forint, 12 hónapon keresztül folyamatosan dolgozott, tehát éves jövedelme 2.400.000 forint, szuperbruttósítva (2.400.000 Ft * 127%) 3.048.000 forint. Mivel az éves jövedelme a jogosultsági határ alatt marad, és folyamatosan dolgozott az év során, 12 hónapra vonatkozóan jogosult az adójóváírásra, amely havi 15.100 forint, éves szinten 181.200 forint. Így tehát ez a munkavállaló nyilatkozhat az adójóváírás igénybevételéről.

Példa 2.

Egy munkavállaló havi jövedelme 280.000 forint, 12 hónapon keresztül folyamatosan dolgozott, tehát éves jövedelme 3.360.000 forint, szuperbruttósítva (3.360.000 Ft * 127%) 4.267.200 forint. Mivel az éves jövedelme a jogosultsági határ felé került, ezért nem jogosult a teljes 181.200 forint éves összegű adójóváírásra, csupán arányos részére. Ezt pedig úgy kapjuk, ha az éves szuperbruttó jövedelem és a jogosultsági határ szuperbruttó összegének a különbözetének (4.267.200 Ft – 3.188.000 Ft) 1.079.200 forint 12%-át vesszük, amely 129.504 forint, és ezt levonjuk a teljes éves szintű adójóváírás összegéből, vagyis (181.200 Ft – 129.504 Ft). Az eredmény 51.696 forint, vagyis 2010-ben a munkavállaló legfeljebb ekkora összegű adójóváírásra jogosult.

Ennek igénybevételére két mód van:

1. Nyilatkozatot tehet a munkáltatónál, hogy igénybe kívánja venni az adójóváírást például márciustól, majd abban a hónapban, amikor a fent kiszámolt adójóváírás már nem vehető igénybe teljes mértékben, újabb nyilatkozatot tesz, amelyben kéri a munkáltatót, hogy a továbbiakban már nem kívánja igénybe venni a jóváírást. Jelen példánkban ez 51.696 Ft / 15.100 Ft => 3 teljes hónap. Vagyis ha márciusban kéri nyilatkozatában, akkor már májusban nyilatkoznia kell, hogy júniustól nem kívánja igénybe venni.

2. Nemleges nyilatkozatot tesz, és az éves szja-bevallásában érvényesíti az arányosan járó adójóváírás összegét, és akkor visszakapja utólag a jóváírást.

Abban az esetben, ha a jogosultsági határt meghaladja a magánszemély összes jövedelme, akkor az éves adójóváírás összegének az a része vonható le a számított adóból, amely a jogosultsági határ feletti éves összes jövedelem 12 százalékát meghaladja. Az adójóváírás éves összege legfeljebb 181 200 forint lehet (15 100 Ft/hó x 12 hó) és az adójóváírás összege 4 698 000 forint bevallott összes jövedelemnél fogy el.

Mi a teendő, ha valaki már nemleges nyilatkozatot tett, de a fentiek alapján jogosult lenne a jóváírás igénybevételére?

A januárban megtett nyilatkozat nem végérvényes, tehát aki igénybe kívánja venni az adójóváírást, és 2010-ben várható jövedelme biztosan nem esik a fenti jogosultsági határ felé, az új nyilatkozatot tehet a munkáltatója felé, amelyben kéri a jóváírás igénybevételét.

Ez a nyilatkozat természetesen nem visszamenőleges hatályú, tehát a január-február hónapokra visszamenőlegesen már nem kapja meg az adójóváírás összegét, de a nyilatkozattételt követő időszakokra már igen. A január-februári jóváírás sem vész el azonban örökre, azt majd a 2011. május 20-ig beadandó éves szja-bevallásban kell szerepeltetni, és visszaigényelni.

A nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a munkavállaló mely hónaptól kéri az adójóváírás figyelembevételét. És a fenti 2. példának megfelelően az év további részében lemondó nyilatkozatot is tehet, amennyiben év közben béremelés, bónusz, egyéb jövedelem, stb. címen éves jövedelme meghaladja a fenti jogosultsági határt.

Kinek érdemes megfontolnia az újbóli nyilatkozattételt?

Akinek a havi jövedelme 210.000 forint, szuperbruttósítva 266.700 forint alatt van és nincs más jövedelme az évben, annak a teljes összegű adójóváírás jár. Az, akinek havi jövedelme meghaladja ezt az összeget, de nem éri el a 300.000 forintot, szuperbruttósítva a 381.000 forintot, azoknak arányosan jár a jóváírás, és ez esetben a 2. példában leírt választási lehetősége van a nyilatkozattételre.