A béren kívüli juttatások rendszerében történt jelentős változások (bővebben itt) érintették a melegétel-juttatás adózását is, és az eddig adómentes és adóköteles megbontás helyett kedvezményes adózású és normál adózású rendszert vezetett be. Annak tisztázásra, hogy mi tekinthető melegétel-juttatásnak, az APEH tájékoztatót tett közzé.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint 2010. január 1-jétől a melegétkezési-juttatás havi 18.000 forintig kedvezményes adózású, vagyis a normál 54% szja + 27% eho helyett “csupán” 25% szja terheli. Az ezt az értékhatárt meghaladó rész után a normál adó- és járulékmérték fizetendő.

A törvény kedvezményes juttatásra lehetőséget ad nemcsak a munkavállaló részére, hanem – a fenti adózási mértékek figyelembevételével – egyéb személyek számára:

-          a szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára (utólag is), valamint

-          a nyugdíjban részesülő magánszemélynek – ha a juttató a volt munkáltató (annak jogutódja).

A melegétkezési-juttatás formája és felhasználási lehetősége viszont elég korlátozott. A törvény előírása szerint meleg étkezési juttatása teljesíthető:

-          a meleg étkeztetést természetben juttató által történő közvetlen megfizetése, vagy

-          a szolgáltatásokra beváltható utalványok, vagy

-          korlátozott felhasználású készpénz-helyettesítő fizetési eszköz (meleg étkeztetésre felhasználható vásárlói kártya) juttatása révén.

A melegétkeztetés feltételeinek megfelelő szolgáltatások meghatározásához az szja törvény a TEÁOR (TEÁOR 2003, SZJ) besorolást vette alapul. Eszerint akár természetben nyújtja a munkáltató, akár beváltható utalvány vagy kártya formájában fizeti meg a juttatást, azon szolgáltatásoknak, amelyekre ez a bevétel elkölthető, illetve beváltható, bele kell, hogy tartozzon a következők egyikébe:

-          55.30 étkezőhelyi vendéglátás (5610 TEÁOR ’08) keretében, amikor „az ital és helyszínen készített étel helyben-fogyasztásra történő értékesítése, gyakran a szórakoztatás valamilyen formájával együtt”történik,

-          55.51 munkahelyi étkeztetés keretében amikor „az étel és ital meghatározott személyek (pl. munkavállalók, tanulók) által igénybe vehetően, általában mérsékelt áron történő közvetlen értékesítése történik;

-          55.52 közétkeztetés (5629, 5621 TEÁOR ’08) keretében, amikor „a más helyen történő fogyasztásra központi konyhán készített étel értékesítése” történik (pl. munkahelyi melegítő konyhára történő kiszállítás, étlapról választott csomagolt étel-adagok kiszállítása).

Utalvány esetében az elfogadóval szemben is szigorú feltételeket támaszt a törvény. Elfogadója csak az lehet, aki:

-          a helyben történő kiszolgálással (önkiszolgálással) fogyasztást nyújtó vendéglő, étterem, kifőzde, munkahelyi étkezde,

-          az étel-kiszállítást szolgáltató vállalkozás,

-          büfé, látványpékség, grill-sütőde pizza-sütőde, helyben sütött, főzött húst, hústerméket kiszolgáló stb. kereskedelmi üzlet, vagy annak részlege.

FONTOS megjegyezni, hogy ezen szolgáltatók csak abban az esetben fogadhatnak el utalványt, ha meleg vagy melegen fogyasztható ételeken kívül egyéb terméket nem forgalmaznak, más szolgáltatást nem nyújtanak. Ez alól csak az kivétel, aki ellenőrizhető módon megszervezi az elfogadott utalványok nyilvántartását, hogy abból visszakereshető és kimutatható legyen, hogy utalványt csak melegétel fogyasztásának fizetésére fogadtak el.  

Amennyiben akár a juttatást kapó, akár a juttatást nyújtó, vagy utalványt elfogadó ezen előírásokat megszegi, mulasztási bírsággal súlytható, amelynek mértéke magánszemélyekre legfeljebb 50 ezer forintig, más adózók esetében legfeljebb 100 ezer forintig terjedhet.