2010. január 1-jétől az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításának eredményeként visszterhes vagyonszerzési illeték mértéke csökkent. Ezzel kapcsolatosan érdemes áttekinteni a főbb változásokat, és az átmeneti rendelkezéseket, hogy hogyan is kell kezelni a folyamatban lévő és jövőbeni vagyonszerzési ügyeket.

Törvényváltozás

A változás érinti a lakástulajdon után fizetendő illeték mértékét, amely az új szabályok szerint 4 millió forintig 2%, efelett 2% lett. A visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke egyéb esetekben 4%, amely a tulajdon terhekkel NEM csökkentett forgalmi értéke után fizetendő.

A lakástulajdonnak nem minősülő ingatlan, illetve a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét szerzése után 1 milliár forintig 4% fizetendő, efelett 2% az illeték mértéke. Az illetéknek van felső határa is, 200 millió forint a maximálisan kiszabható illetékteher. Amennyiben a vagyon több tulajdonos kezében van, a tulajdoni hányad arányában számítandó az illetékkiszabás, illetve a korlátok is.

Így tehát például egy 1.1 milliárd forint értékű ingatlanvagyon 50%-os tulajdoni hányada után az illetéket az 500 millió forintig 4%, efelett 2% terheli, illetve a felső határ is személyenként a 200 millió forint 50%-ként veendő figyelembe.

Átmeneti szabályok

Lakóház építésére alkalmas telektulajdon szerzése esetén, ha az örökös, a megajándékozott vagy a vagyonszerző illetékmentesség érdekében lakóház felépítését vállalta, és ezzel kapcsolatos vagyonszerzési ügyet 2004. október 1. és 2009. május 31. között jelentette be, akkor az illeték felfüggesztésének időtartama 4 évről 6 évre növekszik. Egyéb esetekben megmarad a 4 éves időtartam.

Ennek a határidőnek a meghosszabbítására csak bizonyos esetekben, kérelem útján van lehetőség. Az átmeneti szabályok szerint, akinek a fent említett határideje 2008. október 1. és 2010. január 15. között járt le, lehetősége volt január 31-ig a kérelem benyújtására, ha a határidő január 15. után jár le, akkor addig az időpontig terjeszthet elő kérelmet az adóhatóság felé. Ezen vagyonszerzőknek tehát még nyitva áll a lehetőség.

Ingatlanforgalmazási célú vagyonszerzés esetében szintén kitolódik a határidő, méghozzá azon vagyonszerzők esetében, akik 2006. október 1. és 2009. május 31. között bejelentett vagyonszerzési ügyben kértek átmeneti mentességet, és vállalták az ingatlan 2 éven belüli eladását vagy pénzügyi lízingbe adását. Ez a 2 éves határidő 4 évre növekszik esetükben.

A határidő meghosszabbítására nyitva álló határidő az előzőekkel egyező, vagyis 2010. január 31. annak, akinek a határideje 2008. október 1. és 2010. január 15. között járt le, illetve akinek ezt követően jár le, annak a nyitva álló határidő a kérelem beadásának végdátuma.

Azon adózóknak, akik előzőleg a határidő lejártával elmulasztották teljesíteni a határidőt, és megfizették a késedelmi kamattal, mulasztási bírsággal növelt illetéket, vagy annak kiszabását maguk kérték a mulasztás miatt, az adóhatóság gondoskodik az adóvisszatérítésről, és az adózó kérelmezheti a határidő kitolását, amennyiben úgy gondolja, mégis teljesíteni tudja a vállalt kötelezettséget.