Tíz év előkészítő munka került most megvalósításra az új Polgári Törvénykönyv elfogadásával, amely a régi mintegy 50 éves Ptk. 685 paragrafusa helyett egy hét könyvből álló, mintegy 1200 paragrafust számláló törvénykönyv kerül. A teljesség igénye nélkül lássunk egy-két jelentős módosítást:

Az új rendelkezések egyik legfontosabb célkitűzése, hogy növelje az állampolgárok önállóságát és egyúttal csökkentse a bíróságok terheit. Áttekinthetőbb rendszert ígérnek a törvényalkotók, amely megkönnyíti a mindennapok gazdasági és személyes ügyeit.

 

Fogyasztói szerződés – kiterjesztett védelme

Az új Ptk. nemcsak a magánszemély fogyasztókra vonatkoztatja a fogyasztóvédelmi rendelkezéseket, hanem azokat kiterjeszti a vállalkozások, alapítványok, egyesületek, társasházak és mikrovállalkozások körére is, amennyiben a szerződés közép- vagy nagyvállalkozással köttetett.

 

Blanketta szerződések nyilvánossága

Az új Ptk. kötelezi a vállalkozásokat, hogy amennyiben tömegesen kötött szerződéseikhez szabványszerződéseket, illetve általános szerződési feltételeket vagy hasonló külön okmányban szereplő szerződési feltételeket használnak, arra hivatkoznak, ezeket a dokumentumokat tegyék nyilvánossá, bárki által hozzáférhetővé a honlapjukon, papíron vagy egyéb formában.

 

Bizalmi vagyonkezelő

A Ptk. új intézményt alakít a bizalmi vagyonkezelő bevezetésével, amely lehetőséget teremt többféle probléma megoldására. A bizalmi vagyonkezelő az a személy, aki díjazás ellenében a tulajdonos pozíciójába lép meghatározott időre, és gondoskodik a tulajdonban lévő javak hasznosításáról.

Ennek értelmében például végrendeletben rendelkezni lehet arról, hogy kiskorú örökös esetében ne a jogszerint vagyonkezelőként kijelölendő anya legyen például a vagyonkezelő a nagykorúvá válásig, hanem az arra kijelölt és alkalmasabb személy. Lehetőség van például valamely vagyon vagy tulajdon kezelésbe adására meghatározott időre, amellyel összeférhetetlenségi helyzetek is megoldhatók. Nemcsak önkéntes rendelkezés alapján, hanem jogszabály vagy bírósági határozat is létrehozhat bizalmi vagyonkezelést.

 

Cselekvőképességet korlátozó gondnokság

Az új szabályok szerint lehetőség van előzetes jognyilatkozat tételére bárkinek, aki később belátási képessége csökkenése vagy megszűnése miatt gondnokság alá kerül. Ebben a nyilatkozatban többek között nyilatkozhatna arról, hogy kit kíván gondnoknak kijelöltetni, milyen döntések esetében legyen saját vagy más a döntéshozó, mi legyen az ingatlanának a sorsa, stb.

A törvény bevezeti a támogatott döntéshozatalt, amely a régi rendszert írja felül, amely nem ad sok lehetőséget a belátási képességeiben csökkent személyek részére a választási lehetőségeik megértésére. Az új szabályok értelmében nem automatikusan kerülnek gondnokság alá, hanem döntéshozataluk támogatással fennmarad korlátozottan.

 

Örökbefogadási szabályok változása

Az új szabályok fő célja az örökbefogadási rendszer egyszerűsítése, amellyel biztosítható, hogy több gyermek kerüljön állami gondozásból családba, és lehetősége legyen felnőni családi környezetben.

 

Haszonélvezeti jog

Számos probléma forrását szüntette meg az új kódex azzal, hogy korlátozta az özvegy ezidáig korlátlan haszonélvezeti jogát csupán arra az ingatlanra, amelyben lakik, és az egyéb vagyontárgyak esetében bevezeti a gyermekrész öröklést.

 

Sérelemdíj

A régi rendelkezések szerint amennyiben egy személyt személyiségi jogaiban kár érte, a kártérítés megítéléséhez bizonyítania kellett a jogsértést. Az új kódex értelmében a jogsértés ténye elegendő a kártérítés, ún. sérelemdíj megítéléséhez.

 

Alapítvány feltétele

A régi törvénykönyvvel ellentétben az alapítvány alapításának feltétele a tartósság és közérdekűség, amely azonban sok esetben nehezen teljesíthető és értelmezhető. Ilyen esetek például egy szobor felállítása, amely nem feltétlenül nevezhető tartósnak, mégis alapítványi jelleggel bír, vagy például egy gyermek gyógyíttatásának költsége, amely a közérdekűséget nehezen teljesíti, mégis alapítványi intézményt kíván meg.

Ennek korrekciója érdekében a törvénykönyv nem teszi kötelező feltétellé a tartósságot és közérdekűséget, és az adókedvezmények és állami támogatások kontrolljának fenntartása érdekében a közhasznúvá váláshoz tesz szigorító intézkedéseket.

 

 Szomszédjog

Az új kódex a felelősségvállalással kapcsolatban vezet be pontosító szabályokat. Így például új elem, hogy az építtető a szomszéd ingatlanban okozott kárért akkor is felel, ha azt nem ő közvetlenül, hanem az általa igénybe vett közreműködők okozták. Tehát első számú felelős a tulajdonos, aki aztán követeléssel élhet a kárért a tényleges károkozó felé.

 

Elévülési idő

Bizonyos élethelyzetekre az új kódex kiterjeszti az elévülési időt, így például baleseti járadék, tartásdíj vagy életjáradék nemcsak 6 hónapra visszamenőleg, hanem 5 évre visszamenőleg követelhető.