Főszabály szerint az adószámos magánszemély által számlázott bevétel után nem kell a kifizetőnek adóelőleget levonnia. Amennyiben azonban nem egyéni vállalkozóról vagy őstermelőről van szó, akkor nyilatkozatban kérheti a kifizetőtől az adóelőleg levonását.

Amennyiben az adószámos magánszemély biztosítási kötelezettséget megalapozó jogviszony keretében foglalkoztatott, akkor a foglalkoztató az ezzel kapcsolatos összes kötelezettséget köteles teljesíteni, így a járulékok megállapítása, bevallása, megfizetése, levonása.

A járulékalapot képező jövedelem:

-        az Szja-törvény szerinti, az összevont adóalapba tartozó, az önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem, a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a tanulószerződésben meghatározott díj, a hivatásos nevelőszülői díj, a felszolgálási díj, a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló (a továbbiakban: borravaló), az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj,

-        az előzőek szerinti jövedelem hiányában a munkaszerződésben meghatározott személyi alapbér, illetve ha a munkát nem munkaviszony, hanem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végzik, a szerződésben meghatározott díj.

Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében személyesen munkát végző személy akkor lesz biztosított, ha a tevékenységből származó jövedelme eléri a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 30%-át, illetve a naptári napokra annak harmincad részét.

Amennyiben a jövedelem összege alapján a biztosítási jogviszony fennáll, a kifizető levonja és megfizeti a járulékot, méghozzá a teljes bevétel alapulvételével.

Amennyiben a jövedleem összege alapján a biztosítási jogviszony nem áll fenn, akkor a kifizetőnek nincs bevallási és fizetési kötelezettsége, hanem a jövedelmet szerző magánszemély köteles 27%-os egészségügyi hozzájárulást fizetni az összevont adóalapba tartozó jövedelme után.

Amennyiben a magánszemély nyilatkozik a kifizető felé, és a jövedelem összege eléri a fenti határértéket, akkor a kifizető az adóelőleg megállapítása során figyelembe vett jövedelmet tekinti járulékalapnak. Amennyiben a jövedelem a határérték alatt marad, a kifizető az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem után fizeti meg a 27%-os egészségügyi hozzájárulást.

A biztosítotti jogviszonyhoz kapcsolódóan a 27%-os TB-járulékon felül 24% nyugdíjjárulék és 3% egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék fizetésére is kötelezett.

A biztosítottól levonandó járulékok:

-        a nyugdíjjárulék TB nyugdíj tagjaként 10%, magánnyugdíj tagjaként 2%;

-        az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék mértéke 7.5%.

(Saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott pénzbeli egészségbiztosítási járulékot csak abban az esetben fizet, ha nyugdíjfolyósítása szünetel. Munkaerőpiaci járulék megfizetésére pedig nem köteles.)