Bizonyos feltételekkel az adózás rendjéről szóló törvény lehetőséget biztosít az adóhatóság számára, hogy méltányossági jogkörét gyakorolja. Vagyis az adózó kérelmére fizetési kedvezményt adjon adó- és járulékfizetési kötelezettség teljesítésére vonatkozóan. A fizetési kedvezmény nem jogosultság, tehát nem jár automatikusan, bizonyos feltételekhez kötött, és kérelem alapján ítélhető meg.

Az adószabályok az adózóknak lehetőséget biztosítanak fizetési kedvezményre, ha azok bizonyos méltányolható gazdasági vagy személyes okból nem képesek határidőre teljesíteni a kötelezettségeiket.

Fizetési kedvezmény típusai:

-          fizetési halasztás vagy részletfizetés,

-          mérséklés vagy elengedés.

A fizetési kedvezményhez kérelmet kell benyújtani az adózó lakóhelye, illetve székhelye szerinti APEH Fizetési Kedvezmények Főosztályára, illetve bizonyos adózók esetében a Kiemelt Adózók Igazgatóságára. Másodfokon a Központi Hivatal Hatósági Főosztálya az illetékes.

A kérelem benyűjtására jogosult:

-          az adózó,

-          az adó megfizetésére kötelezett személy, ha ez nem azonos az előzővel,

-          a felszámoló, végelszámoló,

-          adózási ügyvivő,

-          pénzügyi képviselő.

A kérelem benyújtásának módja:

-          papír alapon az APEH honlapján megtalálható nyomtatványok kitöltésével és beküldésével,

-          elektronikus úton az APEH honlapjáról letölthető és nyomtatványkitöltő programmal kitölthető FAG01 és FAM01 nyomtatványok útján, amennyiben az adózó rendelkezik ügyfélkapuval.

-          A nyomtatványkitöltővel kitöltött nyomtatvány ügyfélkapu hiányában kinyomtatva, aláírva postai úton is eljuttatható a hatósághoz.

Az eljárás illetéke 2.200 forint, amelyet az „Adóhatósági Eljárási illetékhez kapcsolódó befizetések” számlára kell átutalással, bankkártyás fizetéssel vagy csekkel teljesíteni.

A fizetési kedvezmény kérelmének további feltételei:

-          csak ténylegesen fennálló tartozás mérsékelhető vagy halasztható, tehát már befizetett, átvezetett, visszatartott tartozásra nem kérhető méltányosság;

-          csak magánszemély esetében irányulhat adóra a kérelem, kivéve magánnyugdíjpénztári tagdíjtartozás vagy ezután felszámított késedelmi pótlék és önellenőrzési pótlék, amelyekre semmilyen módon nem kérhető kedvezmény;

-          nem magánszemély szervezetek csak és kizárólag szankciókra kérhetnek fizetési kedvezményt, tényleges adótartozásra nem;

Fizetési kedvezményt az adóhatóság megítéli, illetve köteles a méltányossági jogkörét gyakorolni, amennyiben:

-          az adózó magánszemély és vele egy háztartásban élő hozzátartozóinak megélhetését (vagyoni, jövedelmi, szociális helyzet) súlyosan veszélyezteti az adő megfizetése;

-          szervezetek esetében a szankció fizetési kötelezettség ellehetetleníti a gazdasági tevékenységet;

-          a racionális gazdálkodás még helyreállítható, tehát ha már ellehetetlenült a gazdálkodás, a méltányosság nem gyakorolható.

A fizetési kedvezmény megítéléséhez a következő feltételeknek együttesen kell fennállniuk:

-          az adózó a kötelezettség azonnali megfizetésére nem képes,

-          a fizetési nehézség az adózónak nem róható fel, vagy tőle elvárható módon járt el, vagy igazolja, hogy a fizetési kötelezettség aránytalanul nagy terhet ró rá,

-          a fizetési nehézség csak átmeneti jellegű.

Nem adható fizetési kedvezmény:

-          magánszemély esetében magánnyugdíjpénztári tagdíjtartozásra;

-          késedelmi pótlékra;

-          önellenőrzési pótlékra;

-          személyi jövedelemadó előlegre;

-          levont jövedelemadóra;

-          munkáltató által levont járulékokra.

Az adóhatóság a fizetési kedvezmény megítélését feltételekhez kötheti:

-          a fizetési kötelezettség egy részének azonnali megfizetése,

-          az egyéb kötelezettségek megfizetése,

-          fizetési kötelezettséget biztosító mellékkötelezettségek, biztosítékok adása

Iparűzési adókötelezettségre irányuló fizetési kedvezmény

Iparűzési adóra vonatkozó fizetési kedvezmény iránti kérelmet is az adóhatósághoz kell benyújtani, aki azonnal érdemi vizsgálat nélkül továbbítja az önkormányzati adóhatósághoz, ahol 30 nap áll rendelkezésre a véleménynyilvánításra, amelyet az önkormányzat megküld az adóhatóságnak, aki végül a határozatot az önkormányzati döntés megérkezésétől számított 15 napon belül kiadja. Az adóhatóság önkormányzatonként külön határozatot bocsát ki.

Az önkormányzathoz benyújtott kérelmek esetében az önkormányzat azonnal értesíti az adóhatóságot a kérelemről, amely 5 napon belül értesíti az önkormányzatot az adózó összes nyilvántartott adótartozásáról.

Az elsőfokú határozat ellen a kedvezményezett jogorvoslati eljárást kezdeményezhet, amelyet az adóhatóság folytat le. Ebben az esetben a határozathozatalnál az adóhatóságot az önkormányzat előző döntése nem köti.