Az adótörvények legutóbbi törvénymódosításai 2010. október 1-jén lépnek hatályba, és egyes rendelkezései a 2010-es teljes adóévre alkalmazandók. A 98%-os különadóra vonatkozó rendelkezéseket itt foglaljuk össze:

 

A 98%-os különadó alanya az a magánszemély, aki:

-        meghatározott – állami vagyonnal gazdálkodó – szervezeteknél

-        munkavégzésre irányuló jogviszonyban (Mt. szerinti munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, köztisztviselői jogviszony, kormánytisztviselői és egyéb szolgálati jogviszony) áll, és

-        aki ezen jogviszonya megszűnésére tekintettel szerez bevételt,

-        és ez a bevétel meghatározott mértéket meghalad.

 

Érintett, állami vagyonnal gazdálkodó szervezet:

-        költségvetési szerv;

-        olyan szervezet, amelyet állami, önkormányzati, közalapítványi forrásból alapítottak vagy tartanak fenn; vagy

-        olyan szervezet, amely állami, önkormányzati, közalapítványi forrásból a kifizetés évében, a kifizetést megelőzően működési támogatásban részesült,

-        a takarékos állami gazdálkodásról és a költségvetési felelősségről szóló 2008. évi LXXV. törvény, vagy

-        a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény hatálya alá tartozik.

-        az adó hatálya továbbá kiterjed azon szervezetekre is, amelyek ugyan az államtól függetlenül jöttek létre, de állami forrásból működési támogatást kapnak.

 

Az adó alapja minden olyan bevétel, amelyet a jogviszony megszűnésével kapcsolatban szerez az adóalany, így különösen:

-        a törvény vagy megállapodás alapján fizetett végkielégítés,

-        a jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a megállapodás alapján fizetett járandóság,

-        a jogviszony megszűnésének évét megelőző években esedékes szabadság megváltása címén kifizetett bevétel,

-        a felmentési (felmondási) időnek a munkavégzési kötelezettséggel nem járó részére fizetett átlagkereset,

-        az előzőektől függetlenül is, a munkaszerződésben, megbízási szerződésben kikötött, a szerződés megszűnésére tekintettel fizetett összeg, ideértve az Mt. 3. § (6) bekezdése szerint megkötött versenytilalmi megállapodás alapján juttatott ellenértéket (ún. „hallgatási” pénzt) is.

Nem tartozik bele az adó alapjába:

-        a jogviszony megszűnésének évében esedékes szabadság megváltása címén kifizetett bevétel,

-        a jogviszony megszűnésekor a magánszemélyt megillető jubileumi jutalom,

-        a felmentési (felmondási) időnek a munkavégzési kötelezettséggel járó részére kifizetendő munkabér, illetmény,

-        arányos Cafeteria- és egyéb juttatás,

-        a szerződéses katonák leszerelési segélye.

 

Az adókötelezettség ugyanúgy vonatkozik a pénzben és nem pénzben megszerzett bevételre.

 

Adó alapja:

-        főszabály szerint a 2.000.000 forintot meghaladó rész, bár a rendelkezés szerint

-        az az összeg, amely meghaladja a magánszemély rendes járandósága alapján 60 napra számított összeget, ugyanakkor 2.000.000 forint feletti rész mindenképp adóköteles, és a 2.000.000 forint alatti rész akkor sem adóköteles, ha a 60 napra számított összeg ez alá esik. (Így tehát a gyakorlatban a 60 napos összeg megállapítása szükségtelen!)

 

Az adó alapjának számításához a 2010. január 1-jétől kezdődően szerzett jövedelmet kell tekinteni.

 

Az adó mértéke 98%, amelyet a kifizető von le és fizet meg, illetve efelett a munkáltató 27% eho fizetésére kötelezett.

Az adó alapjául szolgáló jövedelmet az szja-bevallásban nem kell már figyelembe venni, ugyanakkor nem minősül járulékalapnak sem.

 

A kifizető a 2010. évben már kifizetett összegek után legkésőbb november 12-éig köteles a helyesbítéseket megtenni, és a bevallásokat korrigálni. A befizetéseket 2010. október 31-ig kell megfizetni oly módon, hogy számításba kell venni a már levont és megfizetett szja-előleget és egyéni járulékot, és ezek különbözetét kell végső soron megfizetni.

 

Az erre szolgáló nyomtatvány a 1053-as, ezen kell bevallani a különadó-előleg összegét.