A megfélemlítés néha hatékony ösztönzőeszköz lehet. Ennek bizonyult legalábbis az amerikai adóhatóság (IRS) legutóbbi, a svájci offshore bankszámlák ellen indított hajtóvadászata. Bár a UBS és az amerikai hatóság közötti megállapodás értelmében a bank kevesebb mint 5 ezer számla adatainak kiadását erősítette meg, a hatóság által a titkolózó adófizetőknek adott ezév októberi moratórium leteltével mintegy 14,700 számla adatait kapták kézhez. Az amerikai állampolgárok, félve a hatóság rájuk kiszabható büntetésektől, az adó-amnesztiát kihasználva inkább bejelentették a bankszámláik adatait. Ezzel vállalták az adó- és késedelmi kamatfizetést, de elkerülték a börtönt.

Az IRS múlt keddi jelentése szerint több mint 14,700 amerikai állampolgár élt az adó-amnesztia adta lehetőséggel, és bejelentette eddig titokban tartott külföldi bankszámláit. Ez a szám lényegesen magasabb, mint a 2003-ban meghirdetett offshore hitelkártyákkal kapcsolatos amnesztia-programban elért eredmény, amely mindössze 1,300 adófizetőt késztetett őszinteségre.

A mostani nagy “népszerűséget” a hatóság a UBS körüli nyilvánosságnak tulajdonítja. Ahogy arról már egy korábbi cikkben szó volt, az amerikai hatóság mintegy 52 ezer svájci bankszámla kiadását követelte a svájci UBS banktól, amelyből csupán mintegy 4,450 számla kiadását ígérte a bank, amelyek bizonyíthatóan adócsalással hozhatók összefüggésbe.

Nem csoda, hogy több ezer amerikai látta jobbnak, hogy bejelentse titokban felhalmozott vagyonát, hiszen akiket ezt követően rajtakap a hatóság, és nincsenek az önkéntesek között, nemcsak, hogy a teljes vagyonuk elvesztését, de bizonyos esetekben még börtönbüntetést is kockáztatnak.

A UBS Bank információszolgáltatásával kapcsolatban az IRS nyilvánosságra hozta azokat a kritériumokat, amelyek a szeptember elején kötött megállapodás értelmében a bankszámla lista alapját képezi. Ennek értelmében a UBS Bank minden olyan amerikai állampolgár tulajdonában lévő számla adatait átadja, amelynek egyenlege a vizsgált, 2001-2008 időszakban legalább 1 millió svájci frankra rúgott (mintegy 988 ezer dollár). Azokban az esetekben, ha bizonyítottan vagy feltételezhetően a bankszámla tulajdonos nem valós adatot szolgáltatott a banknak, a vizsgálati minimum 250 ezer svájci frank (mintegy 247 ezer dollár). Ezenkívül azon számlák esetében, amelyhez a tulajdonosa (1998-at követően) legalább 3 évben nem szolgáltatott W-9 nyomtatványt, a szűrési feltétel mindössze 100 ezer svájci frank.

Természetesen a UBS a mostani 14,700 amerikai bejelentésétől függetlenül is folytatja a megállapodás szerinti 4,450 nevet és az IRS becslése szerint mintegy 18 milliárd dollárnyi egyenleget tartalmazó lista elkészítését és átadását. Bár az adatok alapján az amnesztiával élők jelentős arányban a UBS számlatulajdonosai, az IRS által becsült 52 ezer svájci bankszámlához képest még ez is jelentősen kevesebb a teljes listánál.

A színvallók által bevallott vagyon dollármilliárdokat hoz az amerikai költségvetés konyhájára, amely több mint 70 országban élő és/vagy dolgozó amerikai állampolgárok pénztárcáját “üríti ki” egyúttal. A statisztikáktól és eredményektől felbátorodva az IRS és az igazságügyi tárca bejelentette, hogy megújult erővel folytatja az offshore számlák elleni harcot, és kiterjeszti a UBS-hez hasonló nyomozásokat más, offshore számlákkal kapcsolatba hozható bankokra is nemcsak jól ismert adóparadicsomokban, mint Svájc vagy Lichtenstein, hanem nagy nyilvánosság számára kevésbé ismert országok bankjaira is. Sőt, a közvetlen banki kutatások mellett egy másik vonalon is elindítják a minél szélesebb körű tisztogatást: vizsgálataikat kiterjesztik azon pénzügyi tanácsadókra, ügyvédekre, könyvelőkre és egyéb tanácsadással foglalkozó személyekre és szervezetekre, amelyek segédkeznek a bankoknak az offshore szolgáltatások értékesítésében.