A 2010. augusztus 16-án életbe lépett törvénymódosításnak megfelelően a gazdaságátadási támogatással összefüggő vagyonszerzés mentesül a visszterhes vagyonátruházási és ajándékozási illetékkötelezettség alól.

Az egyes vagyontárgyakat terhelő adóról szóló 2009. évi LXXVIII. törvény 2010. augusztus 16-án hatályát vesztette. Ennek megfelelően a 2010. évre bevallott, és szeptember 30-án esedékes adó második részletét az adózóknak nem kell megfizetniük, ugyanakkor mivel a módosítás nem visszamenőleges, az eddig befizetett első részlet nem visszaigényelhető, és amennyiben még nem fizették meg, meg kell fizetni.

Ahogy arról már korábbi cikkünkben szóltunk, az APEH átáll a Java új, 1.6-os verziójára, amelyet a Windows 98 és Me operációs rendszerek már nem támogatják.

2010. augusztus 16-i hatállyal hatályon kívül helyezte az Országgyűlés az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló törvényt (2009. évi LXXVIII. törvény).

A Kormány döntése nyomán 2010. augusztus 1-jétől megszűnik a TV-készülékek után fizetendő üzembentartási díj fizetési kötelezettség megszűnik.

A béren kívüli juttatások nem kötelező juttatások, erről a munkáltató dönt. Ilyen az iskolakezdési támogatás is.

A 2010-től megváltozott szabályoknak megfelelően figyelmesen kell a gépjárművek adásvételi szerződését megkötni, mivel július 1-jétől a hivatal akár vissza is utasíthatja a formailag és tartalmilag nem megfelelő szerződést.

2010. augusztustól megváltozott a telefonon történő bejelentés szabálya. A belföldről hívható 185-ös számon lehet a bejelentést megtenni, amely helyi tarifával hívható. A bejelentőnek a hívás megkezdésekor nyilatkozatot kell tennie, hogy korábban tett-e bejelentést.

Az adóhatóság 2010. augusztus 5-től lehetővé tette az elektronikus úton bevallóknak, hogy az adóhatóság által 2009. évre előírt késedelmi pótlék kötelezettséget lekérdezzék.

Különös szabály érvényesül a kiválással létrejövő jogutód esetén a társasági adóban igénybe vehető elhatárolt veszteség felhasználására vonatkozóan.

Mivel a legújabb törvénymódosítás eredményeként az iparűzési adó visszakerült az önkormányzatok hatáskörébe, a befizetéseket nem a központi adóhatósághoz, hanem a helyi önkormányzatokhoz kell ismételten teljesíteni.

Ahogy arról már előző cikkünkben szó volt, 2010. év közben változik az egyszerűsített foglalkoztatásra vonatkozó szabályozás.

2010-től változott a társasági adó törvény ingyenes juttatásokra vonatkozó adókötelezettsége. Ennek megfelelően néhány, eddig adóalap módosító tételt az új szabály szerint már nem kell módosító tételként figyelembe venni sem a juttatónál növelőként, sem a juttatásban részesülőnél csökkentőként. Ez a szabály azonban csak akkor érvényes, ha a juttató rendelkezik a részesülő nyilatkozatával, miszerint eredménye nem lesz negatív a juttatás nélkül.

Az Egyesült Államok és Magyarország között létrejött kettős adóztatásról szóló egyezmény rendelkezései szerint az USA-ból származó osztalék Magyarországon adóztatható főszabályként, ugyanakkor nem kizárt annak USA-beli adóztatása sem, amennyiben az illetékes állam jogszabálya ezt előírja.

Az illetéktörvény rendelkezései szerint illetékmentes az olyan jellegű vagyonszerzés, amikor az átalakulással létrejött gazdálkodó szervezet a korábbi szervezet jogutódja lesz, amennyiben ez kedvezményes átalakulásnak minősül.

Az szja-törvény bizonyos munkaadók által juttatásként nyújtott biztosítási díjat adómentes körbe sorol. Ezek:

A törvényi rendelkezések szerint az egyéni vállalkozónak lehetősége van egyéni céggé válnia, amely azonban a 2010-ben életbe lépett szabályok szerint már nem átalakulásnak minősül. Az egyéni vállalkozó ténylegesen alapítja az egyéni céget, amely az új rendelkezések szerint már önállóan is jogképes.

A felvételi ponthatárokra várva vagy éppen a felsőfokú tanulmányok befejeztével érdemes figyelmet fordítani a pályakezdők foglalkoztatásával kapcsolatos támogatásokra, amelyek sok esetben nagyban elősegítik a fiatalok munkába állását, hiszen számos munkaadó előnyben részesíti a járulékkedvezménnyel járó foglalkoztatást. Erre ad lehetőséget a START-program.

A 2010-től hatályos illetéktörvény rendelkezései szerint az ajándékozási és visszterhes vagyonátruházási illeték kötelezettség egyes esetben vonatkozhat a belföldön nyilvántartásba nem vett ingóságokra is.

A társasági adóról szóló törvény rendelkezései szerint adóalap növelő tételként kell elszámolni azon, nem pénzügyi intézménnyel szemben fennálló kötelezettség kamatának azon részét, amely az adózó saját tőkéjének háromszorosát meghaladó kötelezettségrészre arányosan jut.

Kisvállalkozói kedvezmény számolható el azon tárgyi eszközök után, amelyek a vállalkozási tevékenységet közvetlenül szolgálják, korábban még üzembe nem helyezett eszközök. A kedvezmény adóalapcsökkentő tételként kerül igénybevételre az adóévi együttes beruházási költségek alapján.

Az szja-törvény rendelkezései szerint egyértelműen és kizárólag üzemi célúnak akkor tekinthető egy személygépkocsi, ha az egyéni vállalkozó gépkocsi-bérbeadással vagy taxiszolgáltatás nyújtásával foglalkozik, és a gépkocsit kizárólag üzemi célra használja. Ebben az esetben a személygépkocsi után az egyéni vállalkozó évi 20%-os értékcsökkenést számolhat el.

A múlt hét pénteken a Parlament elé terjesztett törvénycsomag több ponton is módosítja az adótörvényeket, többek között a háztartási alkalmazottak jövedelmére, a végkielégítés különadójára, a társasági adóra, a külföldről származó jövedelemre vonatkozóan.

A vonatkozó jogszabályok alapján, amennyiben a munkavállalónak adott munkába járási költségtérítés a szabályoknak megfelel, nem minősül az szja-törvény szerint bevételnek.

A foglalkoztatás elősegítését szabályozó törvény támogatást kínál azon álláskeresőknek, illetve rehabilitációs járadékban részesülőknek, akik munkaviszonyon kívüli tevékenységet folytatnak, vagy vállalkozói tevékenységbe fognak vagy vállalkozáshoz csatlakoznak.

A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény rendelkezései szerint a korlátolt felelősségű társaságok esetében az ügyvezetőnek az osztalékfizetés előtt nyilatkoznia kell a cégbíróság felé a társaság fizetőképességéről.

A vállalkozások méret szerinti besorolása számos adójogszabály esetében szükséges. A cikk ehhez próbál segítséget nyújtani.

A jelenlegi törvénymódosítások érinteni fogják az egyszerűsített foglalkoztatás szabályait is, amely várhatóan július 15-től lép életbe.

Az szja-törvény rendelkezései szerint 2010-től nem minősül bevételnek az az összeg, amelyet a kifizető az alkalmazottja vagy társas vállalkozója részére fizet üzemanyag-megtakarítás címén. Ez azonban nem haladhatja meg a havi 100.000 forintot.

Gyakori hibák forrása az alapbevallás, az önellenőrzés, a helyesbítés és a javítás nem megfelelő megkülönböztetése és jelölése a nyomtatványokon.

Az Országgyűlés hétfői döntése nyomán az iparűzési adó beszedése visszakerült az önkormányzatok hatáskörébe. Az ez év elejétől életbe lépett törvénymódosítás az iparűzési adó beszedését az APEH hatáskörébe utalta, amely havonta kellett, hogy továbbutalja az összeget az önkormányzatok számláira.

A kormány szerdai nyilatkozatában kifejtette, hogy szándékaik szerint jövő év januárjától megszüntetnék a Gibraltáron bejegyzett offshore társaságok adómentességét.

Az Országgyűlés döntése áfamentessé minősítette az adományozást. A döntést sürgősséggel hirdették ki, így a kihirdetés napját követően azonnal hatályba is lép. Az új szabály a hatályba lépést követően nyújtott adományokra lesz érvényes.

A Legfelsőbb Bíróság döntése nyomán nem kerülhető el a jövőben, hogy az ingyenesen használatba adott dolog vagy ingatlan adókötelezettséget keletkeztessen. A döntés nyomán az átengedő adókötelezettséggel tartozik az ingyenes használatba adás után, mivel az ilyen szerződés bérletnek minősül.

A történelmi bázisjogosultság bár egy földművelésügyi rendelet mezőgazdasági vagyoni értékű jognak minősíti, az szja-törvény vonatkozásában nem minősül vagyoni értékű jognak.

Az szja-törvény rendelkezései szerint a mezőgazdasági őstermelők vagy mezőgazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozók termőföldjük értékesítéséből származó jövedelmüket bevételként kell, hogy elszámolják. A tárgyi eszközként nyilvántartásba vett föld értékcsökkenési leírásból kizárt, így teljes bekerülési értéke elszámolható költségként annak értékesítésekor.

Az szja-törvény rendelkezései szerint elismert költség az egyéni vállalkozónál a korengedményes nyugdíjba vonuló alkalmazottja javára a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv által megállapított, elkülönített számlára befizetett összeg.

Az APEH napokban közzétett tájékoztatója szerint azon adózók, akik Hollandiából kívánnak áfát visszaigényelni, kisebb késést fognak tapasztalni.

Az adózás rendjéről szóló törvény lehetőséget ad a magánszemélyek részére, hogy amennyiben személyi jövedelemadó kötelezettségük nem haladja meg a 100.000 forintot, a kötelezettséget egyenlő részletekben teljesítsék 2010. június 20-tól számított legfeljebb 4 hónapon belül. Ez a kedvezmény pótlékmentes.

A szakoktatók költségtérítésére vonatkozó 124/1994. kormányrendelet kötelezi az oktatókat hatóságilag nyilvántartott, hitelesített vezetési karton használatára és folyamatos vezetésére. Az szja-törvény rendelkezései szerint azonban, amennyiben a szakoktató egyéni vállalkozóként számolja el a költségeit, akkor az ezzel kapcsolatban felmerült költségeket igazolás vagy további nyilvántartás nélkül számolhatja el, mivel ezen költségek jellemzően felmerülő költségek a tevékenység szempontjából.

A szja törvény módosításának megfelelően 2010. január 1-jétől megszűnt a pedagógusoknak nyújtott szakkönyvvásárlási támogatás adómentessége. A támogatás - amely a munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott pedagógusokat illette meg, és összege 4.000 Ft/fő/év, - az új szabályozás szerint adófizetési kötelezettséget von maga után.

A jelenleg még csak javaslatként benyújtott törvénymódosítás érinti a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvényt. A változások szeptember 1-jétől lépnek életbe várhatóan.

A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények nagy része az OECD modellegyezményt követik, így tartalmilag és szerkezetileg nem nagyon térnek el, ugyanakkor a két ország közötti megállapodásokban lehetnek fenntartások és egyedi megállapodások, amelyek miatt mindig érdemes a konkrét adóegyezményt elővenni.

Ahogy az előző cikkben már szó volt róla, a magánszemélyek adókötelezettségét világjövedelme tekintetében az adóügyi illetősége határozza meg. Vannak azonban olyan jövedelmek, amelyek a forrásországban is adóztathatók. Lássuk most azt az esetet, amikor egy külföldi Magyarországon szerez jövedelmet.

Számos probléma forrása a személyi jövedelemadózásban a más országból származó jövedelem, illetve a más ország állampolgára által belföldön elért jövedelem. Hol is kell adózni, és mennyit? Melyik országban van az illetékesség, és be lehet-e számítani egyik országban megfizetett adót a másikban?

A lakóház építésére alkalmas telek mentesülhet az ajándékozási illeték alól, amennyiben a törvény által meghatározott időtartamon belül beépítésre kerül.

A céges tulajdonban lévő gépjárműveket főszabályként hárofajta adó sújtja: gépjárműadó, cégautóadó és 125 kW teljesítmény felett vagyonadó. Mit miből lehet levonni?

Az általános szabálynak megfelelően rehabilitációs hozzájárulás fizetésére az kötelezett, akinél az átlagos foglalkoztatotti létszám a 20 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek létszáma nem éri el a létszám 5%-át. De hogy ki is sorolandó bele a foglalkoztatotti létszámba? Mi a rokkantnyugdíjasok minősége a létszámban? Mi vonatkozik az egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatókra? Vagy hogy a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatottat hova kell besorolni? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel foglalkozik a cikk.

Az EVA-s egyéni vállalkozó tevékenységének szüneteltetésére az EVA törvény nem tartalmaz külön rendelkezést, ezt csupán az egyéni vállalkozóról és egyéni cégről szóló törvény szabályozza.

A társadalombiztosításról szóló törvény rendelkezései szerint azon egyéni vállalkozóra, aki az EVA szabályai szerint adózik, a következő szabályok vonatkoznak:

2010. évtől kezdődően történt néhány változás a termékdíj szabályozásában. Érdemes a változásokat áttekinteni gondosan, hiszen sok gazdálkodó nincs is tudatában a termékdíj-fizetési kötelezettségének.

Történt egy-két változás a munkajogban 2010-től, amely főként a felmondás szabályait, a munkaszerződés módosítását, a GYED-en lévőkre vonatkozó szabályokat, valamint a kereseti korlát szabályait érinti.

Ingatlan értékesítése esetén számos kérdés merül fel, hogy hogyan is kellene elszámolni az értékesítésből származó jövedelmet. Alapszabály szerint a 2009-ben értékesített ingatlanokat a 2009-es bevallásban adózzuk le, és a számításhoz a megszerzés évét vesszük figyelembe.

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 1. számú mellékletében 2010. január 1-jétől kisebb változáson ment keresztül az áfa és egyéb adónemek bevallási gyakoriságát illetően.

A 2009. évi, évközbeni változásoknak köszönhetően egyes esetekben nem egységes az éves szja-bevallásnál alkalmazandó szabályozás. A cikk a bevallás elkészítéséhez próbál egy-két fontosabb részletben útmutatást adni, amelynek a napokban igencsak jelentősége van, hiszen május 20-a a bevallási határidő.

A Központi Statisztikai Hivatal az Európai Parlament és Tanács rendeletének megfelelően hatályon kívül helyezte az eddig érvényben lévő SZJ szám szerinti besorolási rendszert és a BTO-t, és helyette egy új, a termékek tevékenység szerinti osztályozási rendszerét vezette be, a TESZOR-t.

A 2009-ben elfogadott törvénymódosításoknak megfelelően 2010. május 1-jétől életbe léptek a kismamákra vonatkozó változások is. A módosítások a 2010. április 30. után született gyermekekre alkalmazandó először.

Számos kérdést vet fel a tevékenységre jellemző kereset (TJK) megállapításának módszere, és hogy ez valójában hogyan és mikor is releváns és alkalmazandó.

Az APEH tájékoztatója szerint az elmúlt időszakban egyre többen tesznek bejelentést online szerencsejáték csalásokkal kapcsolatban. Az adóhatóság felhívja az érintettek figyelmét, hogy körültekintően járjanak el az ilyen online játékokkal, mivel ezen panaszok jelentős része, lévén a szervező cég külföldi, illetve engedély nélküli, nem tartozik a magyar hatóság hatáskörébe, így jogorvoslatnak vagy egyéb hatósági eljárásnak ezen esetek többségében nincs lehetőség.

Az szja-törvény rendelkezése értelmében a munkáltató által a munkavállaló részére önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba, önkéntes kölcsönös egészségpénztárba, illetve önsegélyező pénztárba befizetett hozzájárulás bizonyos havi összegig kedvezményes adózású természetbeni juttatásnak minősül. Ehhez azonban a magánszemélynek nyilatkoznia kell, hogy más forrásból az adott hónapra vonatkozóan nem származik ilyen jellegű bevétele.

Bár az adózók nagy része teljesítette az új TEÁOR’08, illetve Szakmakód’08 által megkövetelt átsorolás bejelentését, van azonban még jó néhány adózó, akik nem tettek eleget a változásbejelentési kötelezettségüknek, amely 2009. június 2-án lejárt.

Ahogy arról már előző cikkünkben számot adtunk, az elégtelen munkáltatói tájékoztatásnak köszönhetően sok munkavállaló nem nyilatkozott az adójóváírás igénybevételének lehetőségéről év elején, amelynek köszönhetően nemhogy adócsökkentést, hanem adóteher emelkedést érzékeltek.

Az elmúlt héten az Európai Bíróság döntést hozott egy már régóta vitatott ügyben, amely a magyar adóhatóságot és bíróságot döntéseiben köti. A döntés lényege, hogy a magyar jogszabályok az EU jogával ellentétesen jártak el akkor, amikor előírták a szakképzési hozzájárulási kötelezettséget magyar társaságok azon munkavállalói után, akik a társaság külföldi telephelyén foglalkoztatottak.

A törvények nem adnak egyértelmű választ a fenti kérdésre, így több megoldás is felmerülhet. Alapesetben felmerül a munkaviszony, a megbízási jogviszony és a társas vállalkozói jogviszony esete.

A nyugdíjbiztosítási egyéni nyilvántartó lap, közismertebb nevén NYENYI lappal teljesítendő 2009-es évre vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség az előző évhez képest némileg változott. A hír aktualitása, hogy a nemleges adatszolgáltatás határideje április 30.

Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2009. évi CLII. törvény rendelkezései szerint növénytermesztési idénymunka esetében, ahol az alkalmazás egybefüggő időtartama nem haladja meg a 30 napot, lehetőség van munkaszerződés írásba foglalásától eltekinteni. Helyette viszony jelenléti ívet kell vezetni, amelynek szigorú sorszámozásúnak kell lennie.

2010. január 1-jétől a visszterhes vagyonátruházási illetéket az ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban szerzett vagyoni betét esetén is köteles az új tulajdonos megfizetni.

2010. január 1-jétől kezdődő üzleti évre vonatkozóan a társas vállalkozások különadójára vonatkozó rendelkezések hatályon kívül helyeződtek. Ennek megfelelően amennyiben az adóhatóság meg is terhelte az adófolyószámlát automatikusan a különadó-előleggel, ezzel kapcsolatban az adózóknak fizetési kötelezettségük nem keletkezik.

Azon adózók számára, akik önadózással teljesítik kötelezettségüket a hatóság felé, lehetőségük van súlyosabb jogkövetkezmények nélkül (pl. mulasztási bírság, adóbírság) korrigálni a múltbeli bevallásukat.

Egyre több adózó regisztrál az Ügyfélkapu szolgáltatásra, amellyel lehetőségük nyílik adóügyeik elektronikus intézésére, ezzel időt, postaköltséget és energiát takarítva meg. Az adózók egyre szélesedő köre számára a regisztráció már nem lehetőség, hanem kötelező, hiszen az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint csak így teljesíthetik bevallási, bejelentési, stb. kötelezettségüket. Aki azonban még nem regisztrált, hasznos tájékoztatásul szolgálhat a cikk, amely az ügyfélkapus regisztrációról, használatról ad tájékoztatást.

Főként a pénzügyi vállalkozások 2009-es adóévre vonatkozó társasági adóbevallásához szolgál hasznos információval a cikk, amely a követelés értékvesztések társasági adóalapban történő változó kezelésével foglalkozik.

Az egyéni vállalkozásokat szabályozó 2009. évi CXV. törvény lehetőséget biztosít bizonyos feltételek mellett az egyéni vállalkozások számára, hogy tevékenységüket legfeljebb 5 évig szüneteltessék.

Gyakran visszatérő kérdés, hogy hogyan adózik jövedelme után az az egyéni vállalkozó, aki tevékenységét 36 órás munkaviszony mellett végzi. Ennek néztünk utána részletesebben.

Az adóhatóság bizonyos esetekben az adószám felfüggesztésének intézményéhez folyamodik. Ez a felfüggesztés lehet ideiglenes, illetve az eredeti probléma javítása hiányában akár járhat a társaság cégnyilvántartásból való törlésével is.

Magánszemélyek külföldről származó osztalék-, kamat- és árfolyamnyereség-jövedelme a személyi jövedelemadó bevallásban összevont adóalap részeként vagy külön adózó jövedelemként adózik attól függően, hogy megfelel-e a külön adózó jövedelem feltételeinek.

Sok külföldön dolgozó vagy belföldön élő, biztosítotti jogviszonnyal nem rendelkező szembesül a körzeti orvosnál azzal a ténnyel, hogy biztosítotti jogviszonya nem érvényes, így egészségügyi ellátás igénybevételére nem jogosult. Ez persze nem jelenti azt, hogy sürgős esetben nem fogják ellátni, viszont ne lepődjön meg, ha a vizsgálat végeztével eléteszik a számlát, vagy később a postaládájában megtalálja az adóhatóság tartozásbehajtásával kapcsolatos értesítését.

Amennyiben egy adóalany kereskedelmi kapcsolatot kíván létesíteni az Európai Közösség más tagállamában illetőséggel bíró adózóval, bizonyos feltételek fennállása esetén szüksége van közösségi adószámra, amely nem egyezik meg a magyar adóhatóság által kiadott adószámmal.

Egyéni vállalkozó vállalkozói vagyonának öröklése vagy vállalkozás megszüntetését követő 3 hónapon belüli elajándékozása esetén az örökös vagy megajándékozott bizonyos illetékalap-kedvezményre jogosult a vállalkozói vagyon forgalmi értékéből.

Az öröklési és ajándékozási illeték alapja a megszerzett vagyon tiszta értéke, amely a forgalmi érték bizonyos tételekkel csökkentett értéke.

Gyakran jelent problémát például öröklés esetén a haszonélvezeti és a tulajdonjog értékének és illetékkötelezettségének meghatározása. A cikk ehhez nyújt összefoglalást.

1. Az öröklési illeték kötelezettség az örökhagyó halála napján keletkezik.

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény szabályozza az örökléssel és ajándékozással kapcsolatos vagyonszerzési illetékfizetési kötelezettséget, az alapvető szabályokat és fogalmakat azonban nem ez a törvény, hanem a Polgári Törvénykönyv tartalmazza.

Az előző évek gyakorlatától eltérően szigorodik a számviteli beszámoló benyújtásának adóhatósági ellenőrzése. Míg 2009-ben csupán azok az eltérő üzleti éves adózók kerültek felszólításra mulasztás miatt, akiknek fordulónapja 2009. április 30-át követő napra esett, addig 2010-től már minden, így a naptári év szerint működő mulasztó cég esetén felszólítást fog küldeni az adóhatóság a határidőt követő 30 napon belül. A kötelezettség nem teljesítése adószám felfüggesztést és súlyosabb esetben akár a cég megszüntetését is maga után vonja.

A megváltozott adózási szabályok hatályba lépését követően sok kérdés merült fel az adójóváírás igénybevételével kapcsolatban, és úgy tűnik a januári nyilatkozattétel idején a munkavállalók nem voltak megfelelően tájékoztatva arról, hogy mely jövedelemhatárig éri meg, és mely jövedelem felett már semmiképpen sem éri meg az adójóváírás figyelembevétele. Ennek következtében sokan inkább nemleges nyilatkozatot adtak, és így nemhogy a beígért adócsökkentést nem észlelték, de még többet is levontak idén.

Az áfa-törvény rendelkezése szerint az ingatlan bérbeadása, haszonbérbeadása alapesetben áfa-mentes tevékenység, ugyanakkor a bérbeadó másként nem dönt. A mentesség független a bérbeadó vagy a bérbevevő személyétől.

A főszabály szerint az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem külön adózik. A termőföld esetében a bérbeadásból származó bevétel teljes egészében jövedelem, vagyis a bevétellel szemben költséget elszámolni nem lehet, és a teljes összeg adóalap, 25%-os mértékkel adózik.

Gyakran merül fel a kérdés egyéni vállalkozások esetében, hogy van-e lehetőség egynél több tevékenységi kör felvételére, és hogy van-e egymást kizáró, összeférhetetlen tevékenységi körök. Nemrég felmerült a kérdés egy egyéni vállalkozó ügyfél kapcsán, hogy van-e lehetősége más tevékenységi kör felvételére, és mi a módja ennek. Ezt járjuk körül a cikkben.

Ahogy arról már az előző cikkben szó volt, a magánszemély bizonyos feltételekkel kérhetik a munkáltatótól az éves személyi jövedelemadójuk megállapítását, és a munkáltató általi bevallását. A hivatkozott cikkben említett feltételeken kívül a magánszemélyeknek meg kell felelniük egy-két további feltételnek. Ezt és a munkáltatók feladatait részletezi a jelen cikk.

A cikk a magánszemélyek 2009. évi személyi jövedelemadóval kapcsolatos bevallási és befizetési kötelezettségéről ad összefoglalót: milyen esetekben kell, és milyen esetekben nem köteles a magánszemély bevallást tenni, mik az egyszerűsített bevallás és a munkáltatói adómegállapítás igénybevételének feltételei, és a fontosabb határidők.

A cikk a számla és nyugta kibocsátásával kapcsolatos fontosabb szabályokat, a számlaadási kötelezettséget, a tartalmi követelményeket, egyéb okiratokat és vonatkozó speciális szabályokat tárgyalja a 2010-ben érvényes szabályok alapján. Összességében elmondható, hogy előző évhez képest jelentős változás nem történt ezen a területen, így a cikk inkább összefoglalóként szolg az aktuális tudnivalókról.

A Magyar Közlöny 2010. február 26-i számában (27/2010.Magyar Közlöny) kihirdetett kormányrendelet (39/2010. számú Korm.rend.) szerint 2010. május 1-jei hatállyal változik a munkavállalók utazási költségtérítésére vonatkozó szabályozás, amely érinti az elszámolható költségek mértékét és feltételeit.

Az áfa-törvény rendelkezései szerint a külföldi természetes személyek az Európai Közösségen kívülre értékesített és kifuvarozott termék esetében a vevő áfamentességet élvez, amennyiben a termék a vásárlástól számított 90 napon belül elhagyja a Közösség területét. Fontos hangsúlyozni, hogy ez a szabályozás csak természetes személyekre vonatkozik, tehát a külföldi vállalkozások, különleges jogállású diplomáciai és konzuli képviseletek tagjai és családtagjaik más szabályozást kell, hogy kövessenek.

A Windows 98 és Windows Millenium Edition-t (Me) használó felhasználók számára ajánlott az operációs rendszerük mielőbbi frissítése, hiszen a program futtatásához elengedhetetlen Java már nem futtatható e régi operációs rendszerek alatt.

Közösségi értékesítés vagy ritkábban beszerzés esetén szükség lehet a partner által megadott közösségi adószám érvényességének, a közölt adatok helyességének ellenőrzésére. Az ellenőrzésre alapvetően két lehetőség adódik: az Európai Bizottság honlapján egyszerű lekérdezéssel, vagy az APEH Központi Kapcsolattartó Irodájában kérhető telefonon, faxon, levélben vagy e-mailben.

Az áfa-törvény rendelkezései szerint általános esetben a Közösségen belüli termékbeszerzés után az adózóknak áfa-fizetési kötelezettsége keletkezik. Kivételt képeznek ez alól a különleges adózói körbe tartozók, akiknek a 10.000 eurót meg nem haladó, más tagállamból származó termékbeszerzésük után nem kell általános forgalmi adót megfizetni (kivéve új közlekedési eszköz és belföldön jövedéki adó hatálya alá tartozó termékbeszerzés esetén). Termékértékesítésükre, szolgáltatásnyújtásukra és szolgáltatás igénybevételére vonatkozóan viszont eltérő szabályok érvényesek.

A cikksorozat utolsó részében a magyar állampolgárok társadalombiztosítási jogállásával foglalkozunk, vagyis hogy milyen szabályok alapján kell megállapítani a társadalombiztosítási kötelezettséget, mely országban lesz biztosított a magánszemély, és milyen kötelezettség terheli Magyarországon.

A cikksorozat előző részeiben átvettük, mik is az illetőség szabályai, illetve milyen speciális rendelkezések vonatkoznak az egyes jövedelemtípusokra. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk, hogy milyen szabályok vonatkoznak a külföldi jövedelemre, ha a forrásországgal nincs Magyarországnak egyezménye, továbbá átnézzük, milyen eljárási és bevallási szabályok vonatkoznak a magánszemélyre.

A cikksorozat első részében a magánszemély illetőségének meghatározásáról volt szó. A második rész az egyes jövedelemtípusokkal foglalkozik, illetve azzal, hogy mire kell odafigyelni az egyes jövedelmek adózásával kapcsolatban.

Sok fejtörést okoz a magánszemélyek számára a külföldről származó jövedelem adózásának helyes megállapítása. A kétrészes cikk ebben próbál segítséget nyújtani. Az első részben az illetőség meghatározását nézzük át alaposabban.

Bizonyos feltételekkel az adózás rendjéről szóló törvény lehetőséget biztosít az adóhatóság számára, hogy méltányossági jogkörét gyakorolja. Vagyis az adózó kérelmére fizetési kedvezményt adjon adó- és járulékfizetési kötelezettség teljesítésére vonatkozóan. A fizetési kedvezmény nem jogosultság, tehát nem jár automatikusan, bizonyos feltételekhez kötött, és kérelem alapján ítélhető meg.

A kétrészes cikk összefoglalást ad a mezőgazdasági őstermelők adózásával, járulékfizetésével, nyilvántartásával, bevallási és egyéb kötelezettségeivel kapcsolatos hatályos rendelkezésekről, fontosabb tudnivalókról. A második részben az adminisztrációs kötelezettségekkel, adóelőleg fizetéssel, bevallás rendjével, áfával kapcsolatos tudnivalókkal, valamint a biztosítási és járulékfizetési kötelezettségekkel foglalkozunk.

A kétrészes cikk összefoglalást ad a mezőgazdasági őstermelők adózásával, járulékfizetésével, nyilvántartásával, bevallási és egyéb kötelezettségeivel kapcsolatos hatályos rendelkezésekről, fontosabb tudnivalókról. Ebben a részben a fontosabb fogalmakat tekintjük át, hogy ki is tekinthető egyáltalán őstermelői körbe, mely termékek termelése számít bele a tevékenységbe, hogyan határozzuk meg a bevételt, és milyen csökkentő tételek vannak.

Az előzőekben részletezett START kártya nyújtotta lehetőségeken túl egyes jogszabályok további adó- és járulékkedvezményeket biztosítanak a munkanélküliek elhelyezkedésének segítése érdekében.

A 2006-tól életbelépő START-kártya, majd 2007. júliusától a START-PLUSZ és a START-EXTRA kártyák a foglalkoztatási kereslet ösztönzése érdekében bizonyos hátrányos helyzetű csoportok elhelyezkedéséhez járulékkedvezményeket biztosít. A program bevezetése óta kiemelt figyelemben részesült a foglalkoztatók részéről. A cikk összefoglalást nyújt a fontosabb tudnivalókról.

Az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló 2009. évi LXXVIII. törvény 2010. január 1-jétől hatályon kívül helyezte a tételes egészségügyi hozzájárulásra vonatkozó rendelkezéseket. Eszerint tehát 2010. január 1-jétől kezdődően nem kell tételes eho-t fizetni.

Az önálló tevékenységből származó jövedelem adózása 2010-től néhány helyen módosult. A cikk összefoglalást ad ezen jövedelemtípus adózásával kapcsolatban, kiemelve a legfrissebb változásokat.

A cégautóadóval kapcsolatban az elmúlt évben történt egy-két jelentősebb változás, mint például maga a törvényi szabályozás keretei. Előző cikkekben már áttekintettük a gépjárművek költségeinek elszámolhatóságával kapcsolatos tudnivalókat magánszemélyek és egyéb (pl. egyéni vállalkozó, társaságok, mezőgazdasági őstermelők) személyek esetében. Mivel sok kérdést vet fel az adózási szabályok helyes követése, érdemes áttekinteni egy kicsit részletesebben a cégautóadót is, hogy mire is kell figyelni.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény kamatjövedelmekre vonatkozó rendelkezései 2010. január 1-jétől módosultak. Ez érinti az életbiztosításból, nyugdíjbiztosításból származó nem adómentes bevételeket. A cikk röviden összefoglalja, hogyan is kell meghatározni az adóalapot a kamatjövedelem kapcsán, milyen csökkentő tételek vehetők figyelembe és milyen feltételekkel.

A magántulajdonban lévő ingatlanok bérbeadása esetén gyakran felmerülő probléma, hogy valójában milyen adatszolgáltatási, bevallási és adófizetési kötelezettség terheli, és ezt milyen formában kellene bevallania a magánszemélynek. Köztudott ugyanis, hogy a magántulajdonú ingatlan bérbeadása esetén is adófizetési kötelezettség terheli a bérbeadót a kapott bevétele után. Lássuk tehát részletesebben, milyen adózási szabályok is vonatkoznak az ilyen jellegű jövedelemre.

A béren kívüli juttatások helyes bevallása és adókötelezettség teljesítése érdekében érdemes egy-két apróságnak tűnő részletet tisztázni, hogy vajon a juttatás mely hónap adóbevallásában kell, hogy szerepeljen, és ennek megfelelően mely határidőre válik esedékessé.

A gépjárművek üzemeltetési költségeivel kapcsolatban már esett szó a magánszemélyek esetén történő elszámolás. Lássuk most mi a helyzet nem saját tulajdonú gépjárművek esetében, illetve különös szabályozást egyéni vállalkozók, társaságok és mezőgazdasági őstermelők esetében.

Az SZJA törvény és a TAO törvény is bizonyos esetekben elismeri a gépjárművek üzemeltetésével kapcsolatos költségeket, ezeknek azonban egyre szigorodó feltételei vannak. Legfőbb feltétel, hogy hivatali, üzleti célra történő használat költségei tekinthetők elismerteknek, bár további feltételeket szab a törvény a magánszemély tevékenységére és jogviszonyára vonatkozóan. Ebben a cikkben a magánszemélyek adókötelezettségét és költségelszámolását vesszük át. A következő részben pedig az egyéni vállalkozók, mezőgazdasági őstermelők, társaságok különös szabályait tekintjük át.

2010. január 1-jétől változott a rehabilitációs hozzájárulás mértéke, illetve 2011-től a szabályozási rendje is annyiban, hogy a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény helyett az adott évi költségvetési törvény szabályozza majd a rehabilitációs hozzájárulás mértékét.

2010. január 1-jétől a személyi jövedelemadóról szóló törvény új rendelkezést tartalmaz az adózandó jövedelemminimumra vonatkozóan egyes adóalanyok esetében. Az eredeti szabály szerint amennyiben az adott körbe tartozó adózó jövedelme nem érte el a minimálbér mértékét, az adóalap meghatározásánál ki kell egészíteni, és a minimálbérnek megfelelő kereset után kell adózni. Ez a szabály annyiban módosult, hogy bevezetésre került a tevékenységre jellemző kereset, amely ezentúl a minimum összeg meghatározásaként szolgál.

2010. január 1-jétől az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításának eredményeként visszterhes vagyonszerzési illeték mértéke csökkent. Ezzel kapcsolatosan érdemes áttekinteni a főbb változásokat, és az átmeneti rendelkezéseket, hogy hogyan is kell kezelni a folyamatban lévő és jövőbeni vagyonszerzési ügyeket.

Új közlekedési eszköz akár csak egyszeri beszerzése vagy értékesítése áfa alanyiságot teremthet azon adózók esetében is, akik egyébként nem tartoznak áfa hatálya alá. Az egyedüli feltétel, hogy az értékesítés EU tagállamok között történjen. Így tehát, ha egy magánszemély más EU tagállamból új közlekedési eszközt szerez be, akkor is terheli az áfa kötelezettség, ha egyébként nem áfa-kör tag. Az általános szabály szerint a célország szerinti adózást kell alkalmazni, vagyis az értékesítő országában adómentes értékesítés, míg a vevő országában adóköteles beszerzés valósul meg.

Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást (EKHO) a magánszemély választása szerint bizonyos foglalkozások esetében lehet választani. Erre az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény ad részletes felsorolást a FEOR számok megjelölésével. Eszerint EKHO szerinti adózást választhatja az a magánszemély, aki a következő tevékenységek valamelyikét végzi:

Az igencsak nagy port kavart ingatlanadó eltörlésével egyidejűleg az Alkotmánybíróság hatályban tartotta az egyéb, lakóingatlanon kívüli nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adókötelezettség 2010. január 1-jétől érvényes szabályait (2009. évi LXXVIII. törvény, Nért.). Adófizetési kötelezettség terheli azon adóalanyokat, akiknek tulajdonában vízijármű, légi jármű vagy nagyteljesítményű személygépkocsi van. Fontos megjegyezni, hogy az adófizetési kötelezettség NEM függ attól, hogy a jármű belföldön vagy külföldön került nyilvántartásba vételre. De lássuk csak részletesen, kinek és mekkora adófizetési kötelezettsége keletkezik.

Azon adózóknak, akik önadózással teljesítik adóbevallási kötelezettségüket, módjukban áll az adóhatóság közreműködésével készített egyszerűsített bevallási lehetőség igénybevételére, amelynek lényege, hogy az adóhatóság a nála rendelkezésre álló információk alapján készíti el az adózó éves személyi jövedelemadó, különadó, egyszerûsített közteherviselési hozzájárulás és bizonyos esetekben az egészségügyi hozzájárulás bevallását.

A társas vállalkozói jogviszony megítélésével és a járulékfizetési szabályok helyes alkalmazásával kapcsolatban számos probléma merült fel az elmúlt évek során. Néhány fontos fogalom és szabály áttekintése segítséget nyújthat a szabályok megértéséhez és helyes alkalmazásához.

Az egészségügyi szolgáltatásokra nem minden magánszemélynek van jogosultsága Magyarországon. A törvények szabályozzák, hogy mely magánszemély jogosult és milyen feltételekkel egészségügyi ellátásra. Ezek szerint jogosultak:

A béren kívüli juttatások rendszerében történt jelentős változások (bővebben itt) érintették a melegétel-juttatás adózását is, és az eddig adómentes és adóköteles megbontás helyett kedvezményes adózású és normál adózású rendszert vezetett be. Annak tisztázásra, hogy mi tekinthető melegétel-juttatásnak, az APEH tájékoztatót tett közzé.

Az iparűzési adókötelezettséggel kapcsolatos változásokkal összhangban az ideiglenes tevékenység szabályaiban is történt egy-két változás 2010. január 1-jétől. Ezek a változások érintik a bejelentési és változásbejelentési és a bevallási kötelezettséget.

Az (756/B/2009. AB határozat Alkotmánybíróság január 26-i határozatával) visszamenőleges hatállyal eltörölte az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló 2009. évi LXXVIII. törvény lakóingatlanokra vonatkozó rendelkezéseit, miután alkotmányellenesnek találta. Nem emelt viszont kifogást az egyéb nagy értékű vagyontárgyakkal kapcsolatban, így a vízi, légijárművekre, valamint a nagy teljesítményű személygépjárművekre vonatkozóan a törvény hatályban marad, és 2010. január 1-jétől érvényes.

A családi pótlék adókötelezettségével kapcsolatos rendelkezéseket az Alkotmánybíróság decemberben visszamenőleges hatállyal megsemmisítette. Ennek megfelelően a szeptembertől levont többlet adóelőleg esetlegesen túlfizetést eredményezhet. Ezzel kapcsolatban az adóhatóság a következőkre hívja fel a figyelmet:

A kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás legutóbbi, 2009. július 9-étől életbelépett szabályai szerint 18%-os áfamérték alá esik. Fontos azonban annak pontos ismerete, mit is ért a törvény a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás fogalma alatt.

Sokak örömére és mások bánatára 2010-től már nem kell NYENYI-lapot kitölteni, helyette viszont néhány változás kompenzálja az adatszolgáltatási kötelezettséget a 1008-as bevallásban.

Mindazon adózóknak, akik nullás bevallás(ok) benyújtására kötelezettek, az adóhatóság lehetőséget biztosít bevallás helyett nyilatkozattételre a "NY" jelzésű nyilatkozattal, amely 2010. január 22-től váltja fel a "09NY " nyomtatványt. A nyilatkozat típus 2009. január 1-jétől került bevezetésre, hogy megkönnyítsék a nullás bevallás beadására egyébként kötelezett adózók munkáját. Ennek megfelelően nyilatkozat csak a 2009. január 1-je utáni időszakra vonatkozó bevallás kiváltására vonatkozhat.

Az adózás rendjéről szóló törvény értelmében (31. paragrafus (5) bekezdés) bizonyos szervezeteknek van módjuk rá, hogy a 0928 illetve 0929-es tao bevallás helyett nyilatkozatot tegyenek arról, hogy 2009. adóévben nem volt vállalkozási tevékenységből származó bevételük, illetve ehhez kapcsolódó költséget és ráfordítást nem számoltak el.

Az APEH közzétette tájékoztatóját a 2010. évre érvényes áfabevallások változásaival kapcsolatban, amely az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény és az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény változásaival összhangban került módosításra. Mielőtt azonban bőszen letöltenénk és elkezdenénk használni, érdemes programfrissítést végezni az AbevJava-ban, hiszen csak az újabb verzióval működőképesek az új nyomtatványok.

A törvénymódosításoknak köszönhetően a 2010. január 1-jétől kezdődő adóéveket érintő ügyekben már nem a helyi önkormányzatok, hanem az APEH az illetékes hatóság.

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. Törvény (Tao. tv.) két helyen biztosítja a kutatás-fejlesztési költséget elszámoló társaságok számára kedvezményt: adóalap csökkentőként és adókedvezményként is figyelembe vehető a költségek bizonyos része. És bár a törvény korlátozza az állami támogatások levonhatóságát, azt nem teljesen tiltja meg.

2010. januárjában kiadott új nyomtatványkitöltő program legfontosabb felhasználókat érintő változása, hogy egyszerűbbé válik a nyomtatványok elektronikus beküldése.

A 2009. év végi törvénymódosítások érintették egyes PM rendeletek szabályozását is, amely a kiemelt adózókat, a számlaadás szabályait, valamint az adóügyek elektronikus intézésének szabályait érinti leginkább.

Azon munkáltatók (kifizetők), akik magánszemélyek részére 2009-ben ellenérték nélkül, illetve engedménnyel adtak üdülési csekket, ezzel kapcsolatos adatszolgáltatásukat legkésőbb 2010. január 31-ig teljesíteniük kell.

A külföldi vállalkozók a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény szabályai szerint a magyarországi tevékenységükből származó jövedelmük után kötelesek Magyarországon megfizetni a társasági adót a magyar törvényi szabályozások szerint, illetve kiegészítve néhány speciális módosító tétellel.

2010. január 1-jétől a tagállamok közötti áfa-visszatérítés eljárásának szabályai megváltoznak. A változás érinti az EU tagállamok valamelyikében letelepedett adóalanyokat, akik egy másik tagállam területén történt beszerzés után igényelnek vissza általános forgalmi adót. A nem Közösségi tagállamban, hanem elismert harmadik államban (Svájc, Lichtenstein) letelepedett adóalanyok esetében az adóvisszatérítési szabályok a régiek maradnak, vagyis a beszerzés helye szerinti állami adóhatósághoz kell benyújtani papír alapon vagy elektronikus úton a visszatérítés iránti kérelmet legkésőbb a tárgy naptári évet követő év szeptember 30-i beérkezéssel.

Az adózás rendjéről szóló törvény módosításának megfelelően 2010. január 1-jétől megváltozik a pályakezdők által kiváltott START-kártya érvényességi időtartama.

A régóta finomítgatott és sokak által várt nyugdíjreform megalkotói még nem dőlhetnek nyugodtan hátra. Sólyom László, köztársasági elnök ugyanis élt vétójogával, és az Alkotmánybíróság elé utalta a magánnyugdíjpénztári rendszer reformját célzó törvényt. Az Alkotmánybíróság döntése kulcsfontosságú, hiszen ha a sokak szerint bolhából elefántot kifogásoknak helyt ad, akkor a nyugdíjreform a következő kormányra vár majd, amely igencsak eltolhatja az új rendszer életbe lépését, és változtathatja a kereteit.

Az adózással kapcsolatos törvényváltozások közül egyik igen lényeges a tételes egészségügyi hozzájárulás megszűnése, valamint a százalékos egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség tárgyának és mértékének változásai.

Az adóhatósági bejelentésre, adóügyek elektronikus úton, telefonon vagy képviselő útján történő intézésének bejelentésére rendszeresített 09T180-as nyomtatványt 2010. január 1-jétől felváltja a 10T180-as nyomtatvány. A főbb változások érintik a meghatalmazásokat, megbízásokat, pontosítások, kiegészítések lépnek életbe az új nyomtatványon. Ezek a változások a következők:

A Parlament által elfogadott vagyonadó törvény 2010. január 1-jétől hatályba lépett, amely leghamarabb május 20-án jelent majd fizetési kötelezettséget. Sokan az Alkotmánybíróság határozatában bíznak, mások a kormányváltásban, amely majdnem biztosan a vagyonadó eltörlését jelenti. De elegendő-e a rendelkezésre álló idő, hogy elkerüljük a fizetést?

Az adóhatóság tegnap közleményt tett közzé, hogy tisztázza a médiában a napokban megjelent feltételezéseket, miszerint az APEH által megállapított üzemanyagárak nem veszik figyelembe a 2010. január 1-jétől bekövetkezett jövedéki adó emelkedést. A közlemény korrekciót is tartalmaz a 2010. januárban alkalmazható üzemanyagárakra vonatkozóan.

Az APEH közleménye szerint a folyószámla többlet átvezetésére és visszaigénylésére használt 0917-es nyomtatvány 2010. január 1-jétől egy másik, 1017-es nyomtatvány váltja fel.

Évek óta jelentős fejtörést okoz az egyes jogviszonyok megfelelő elkülönítése, és ezzel összefüggő adózási szabályok helyes alkalmazása. A jelen cikk a gazdasági társaságok vezető tisztségviselői, a tagsági jogviszony, a személyes közreműködés és a társas vállalkozói jogviszony azonosításához nyújt segítséget, valamint rávilágít a különböző jogviszonyokhoz kapcsolódó járulékfizetési kötelezettségek összefüggésére.

A Parlament novemberben elfogadta az anyakönyvi eljárásról szóló törvényt, amely 2011. január 1-jétől lép hatályba, és amely többek között az anyakönyvi bejegyzések központi elektronikus nyilvántartásának bevezetéséről, valamint a külső helyszínen történő házasságkötés szabályairól rendelkezik.

Az áfa teljesítési helyével kapcsolatos törvényváltozások érintik a külföldről bérelt céges autók áfa-visszaigénylésével kapcsolatos szabályokat, amely sok cég esetében az áfamértékkel azonos költségnövekedést eredményezhet 2010-től.

Több jelentősebb törvényódosítás lép életbe a Munka Törvénykönyvében 2010. január 1-jétől. A változások érintik többek között az alkalmi munkavállalói könyvet, a minimálbér mértékét, a munkaügyi bírságokat, a gyermekgondozási ellátások és a munkaerő-kölcsönzés szabályait.

Foglalkoztató ás biztosított által fizetendő járulékmértékek 2009-2010

Számos jogszabály határoz meg korlátokat, összeghatárokat a MINIMÁLBÉR százalékában kifejezve. A 2009-re és 2010-re érvényes minimálbér és minimum járulékalap mértékek a következők:

A 2010. évi személyi jövedelemadó mértékek a szuperbruttó szabályait alkalmazva a következőképpen alakulnak:

Amennyiben a munkáltató (társas vállalkozás és polgári jogi társaság is) vállalja, a magánszemély kérheti a 2009. évi személyi jövedelemadójának munkáltató általi megállapítását és elszámolását. Ehhez legkésőbb 2010. január 31-ig nyilatkoznia kell a munkáltatója felé. Abban az esetben is be kell nyújtania a nyilatkozatot, amennyiben a munkáltatói adómegállapítást nem kéri.

Sok félreértés van mai napig is az áfa visszaigényelhetőségével kapcsolatosan. Bár 2010. január 1-jétől ebben a szabályozásban nem történik változás, nem árt azonban átnézni, hogyan is lehet a negatív áfa-különbözetet visszaigényelni, illetve vissza lehet-e. A jelen cikk erre törekszik.

2010. január 1-jétől kötelező az egyéni vállalkozói nyilvántartásba vétel a magán-gyógyszerész, falugondnok, tanyagondnok és szociális szolgáltatást végző magánszemélyeknek. Azon adózók, akik eddig magánszemélyként az eva hatálya alatt tevékenykedtek, ezen adózási formájukat 2010. január 1-jétől kizárólag egyéni vállalkozói nyilvántartásba vételt követően gyakorolhatják.

Az APEH által közzétett tájékoztató pontosítja azon viszonteladók jogállását és adókötelezettségével kapcsolatos szabályokat, akik egyébként alanyi adómentesség körébe tartoznak. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény viszonteladókra vonatkozó szabályai (XVI. Fejezet 2. alfejezete) szerint a belföldön nyilvántartásba vett viszonteladók adóhatósághoz tett bejelentés alapján dönthetnek úgy, hogy ezen tevékenységükre nem a viszonteladókra vonatkozó különös szabályokat választják, hanem az általános szabályok szerint teljesítik adókötelezettségüket (224. paragrafus (1) bekezdés).

Fontos, minden évben visszatérő kötelezettség hárul azon egyéni és társas vállalkozókra, akik az APEH által engedélyezett pénztárgépeket használnak vagy üzemeltetnek, méghozzá a pénztárgép adatainak kiíratása és megőrzése.

Tíz év előkészítő munka került most megvalósításra az új Polgári Törvénykönyv elfogadásával, amely a régi mintegy 50 éves Ptk. 685 paragrafusa helyett egy hét könyvből álló, mintegy 1200 paragrafust számláló törvénykönyv kerül. A teljesség igénye nélkül lássunk egy-két jelentős módosítást:

Az APEH által közzétett tájékoztató szerint lehetőség van eltérő adózási mód választására, amennyiben egy adózó adómentes ingatlanértékesítési tevékenysége körében lakóingatlant és nem lakóingatlant is értékesít.

A Parlament december 14-én elfogadta a nyugdíjpénztárakkal kapcsolatos törvényjavaslatot, amely 2013-tól magánnyugdíj-biztosító részvénytársaságakká alakítja őket. A mostani változtatás része a nyugdíjreformnak, amelynek célja az új, magánnyugdíj-pénztári ellátáson alapuló nyugdíjfizetés biztonságának növelése. A törvénymódosítással egyidejűleg fontos egy nyári törvénymódosítás révén előírt 2009. december 31-i határidőt is kiemelni, amely az ezév végéig 53. életévüket betöltött személyek részére ad lehetőséget a magánnyugdíj-pénztári tagságból állami nyugdíjrendszerbe való visszatérésre.

Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium honlapján megjelent tájékoztató szerint 2009. december 11-ével változások történtek a cégadatok nyilvánosságával kapcsolatban. A cégadatok jelentős része megismerhető a céginformációs szolgálat honlapjáról, ezek hozzáférhetőségével kapcsolatosak a mostani változások, amelyekről szóló törvénymódosítást 2009. november 26-án fogadott el a Parlament.

Az adóhatóság honlapján tájékoztatót tett közzé az adó-, együttes adó-, jövedelem- és illetőségigazolások kiadásával kapcsolatos 2010. évre vonatkozó szabályozásról.

A hétfői ülésnapon elfogadta a Parlament az alkalmi munkavállalói könyv megszüntetéséről szóló törvénymódosítást, és helyette az egyszerűsített munkavállalásról szóló törvény lép életbe 2010. január 1-jétől. A törvény elfogadását megelőzően felmerült néhány kérdés a jövőbeni hatást illetően, mivel az új munkavállalási forma jelentősen növeli az eseti munkavégzés adminisztrációs terheit.

A Parlament hétfő este elfogadta a hitelezésről szóló törvényjavaslatot, amelyben többek között egyre korlátozták az évente felvehető gyorskölcsönök számát, változtatták a hitelnyújtás szabályait az új Polgári Törvénykönyvvel való összehangolás érdekében, változtatták a bankkártyás fizetés szabályait és meghatározták a jelzáloghitel előtörlesztésének maximális terheit.

Az ezév júniusában elfogadott és nagy vihart kavart vagyonadóról szóló LXXVIII. törvény 2010. január elsejétől életbe lép, és a várakozásoknak megfelelően mintegy 50 milliárd forintos költségvetési bevételt jelent majd. És hogy mire, mennyit kell majd fizetnünk? Íme...

Már csak pár napja van az adóalanyoknak az egyes adótörvények által előírt adóelőleg feltöltési kötelezettség teljesítésére. A kiegészítést tartalmazó utalás legkésőbb december 21-i terhelési nappal kell teljesíteni. A 2009-es adóévben a következő adónemek tartoznak adóelőleg feltöltési kötelezettség alá:

A Szociális és Munkaügyi Minisztérium közzétette a 2010. évre vonatkozó munkaszüneti napok listáját. A jó hír, hogy jövőre csak 1 napot kell ledolgoznunk szombaton, a rossz, hogy kevesebb hosszú hétvégénk lesz. Itt a lista:

A Magyar Posta legfrissebb tájékoztatója szerint "Nincs és 2010. január elsejével sem lesz változás a postai csekkek befizetésének menetében", ellentétben az APEH által kiadott közleménnyel, amely szerint 2010. január elsejétől a postahivatalok nem fogadják el a régi típusú készpénzátutalási megbízásokat vagy közismertebb nevén a sárga csekkeket.

2010. január 1-jétől megváltozik a Magyarországon letelepedett áfaalanyok más tagállamban történt beszerzéseihez kapcsolódó általános forgalmi adó visszatérítésének szabályai. Az új szabályozás szerint 2010-től a letelepedett áfa-alany nem a másik tagállam adóhatóságánál kéri a visszatérítést, hanem a magyar adóhatóságnál kell, hogy benyújtsa a visszatéríTTETÉS iránti kérelmét a visszatérítettési időszakot követő év szeptember 30-ig.

2010. január elsejétől az egyéni vállalkozások szabályozásában életbe lép néhány változás, például, hogy egyéni vállalkozások jövő évtől elektronikusan indíthatók Ügyfélkapun keresztül. Az eljárás illeték- és díjmentes, amennyiben azonban a vállalkozó kéri a vállalkozói igazolvány kiállítását, annak díja tízezer forint. A bejelentés nem kötött engedélyhez, így azt engedélyköteles tevékenység esetében is meg lehet tenni, de a tényleges tevékenységet csak az engedély birtokában lehet megkezdeni.

A Parlament által novemberben elfogadott törvénymódosítások közül az egyik leginkább várt az egyéni vállalkozókról és egyéni cégről szóló, amelynek koncepciójáról már 2007-ben határozat született. A régi és új jogalany lényegi különbsége, hogy a jelenlegi változások tartalommal töltik meg az egyéni cég fogalmát, jogképessé válik, és mint ilyen, saját cégneve alatt szerezhet jogokat és vállalhat kötelezettségeket. Az egyéni cég alapítója választhat a korlátolt és korlátlan felelősség között. A cégbejegyzés 30 nap, jegyzett tőke minimum nincs. A már bejegyzett egyéni cégnek is érdemes odafigyelniük az új szabályokra, amely módosítási kötelezettséget ír elő számukra.

A béren kívüli juttatások szabályozásában 2010. január elsejétől hatályba lépő változások jelentősen átalakítják az előző évben oly népszerű Cafeteria rendszert. A törvénymódosítások értelmében az eddig adómentes juttatások köre jelentősen leszűkül, csupán néhány elem, mint például az internet-hozzájárulás marad teljes mértékben adómentes. Érdemes tisztában lenni azonban nemcsak az adómértékekkel, hanem az átmeneti rendelkezésekkel, amelyekről a cégek és a magánszemélyek időben tudomást szerezve csökkenthetik adóterheiket.

A környezetvédelmi termékdíj szabályozásának november elején elfogadott módosítása (2009. CXI. törvénymódosítás) leginkább a bevallási rendszert, a termékdíj tételt és a fizetési kötelezettség alá esők körét érinti. A hűtőközeg után fennálló termékdíjfizetési kötelezettségre, a láncügyletre, a csekély összegű támogatásokra vonatkozó szabályok valamint a darabalapú fizetési rendszer 2010-től megszűnik. A csomagolás, az egyéb kőolajtermékek, akkumulátor, reklámhordozó papír, elektromos és elektronikai berendezések valamint a gumiabroncs utáni kötelezettség azonban fennmarad, sőt kiegészül a motorkerékpár gumiabronccsával.

Az Európai Bizottság 2009. október elején áfa-visszatérítés szabályozásának módosítására szólította fel Magyarországot “indoklással ellátott vélemény” formájában, amely az EK-Szerződés szerinti jogsértési eljárásban a második lépés. Október végi másik hivatalos véleményében a Bizottság a regisztrációs adóval kapcsolatban talált szabálytalanságot, amelyre vonatkozóan már nem ez volt az első felszólítás. Mindkét esetben az Európai Bíróság a következő állomás, amennyiben Magyarország nem tesz eleget a felszólításban szereplő módosításoknak. A 2010-es adótörvény változások nem tartalmaznak ilyen irányú változtatást, de amennyiben elkerülni kívánjuk a bírósági eljárást, további módosítás szükséges.

Az APEH november 26-án közzétett közleménye szerint azok, akik újonnan kívánnak bejelentkezni az eva hatálya alá, 2009. december 1. és 21. között kell benyújtaniuk az illetékes adóhatósághoz az APEH által megjelölt adatbejelentő nyomtatványokat. A bejelentések visszavonására nyitva álló határidő szintén 2009. december 21-e.

A megfélemlítés néha hatékony ösztönzőeszköz lehet. Ennek bizonyult legalábbis az amerikai adóhatóság (IRS) legutóbbi, a svájci offshore bankszámlák ellen indított hajtóvadászata. Bár a UBS és az amerikai hatóság közötti megállapodás értelmében a bank kevesebb mint 5 ezer számla adatainak kiadását erősítette meg, a hatóság által a titkolózó adófizetőknek adott ezév októberi moratórium leteltével mintegy 14,700 számla adatait kapták kézhez. Az amerikai állampolgárok, félve a hatóság rájuk kiszabható büntetésektől, az adó-amnesztiát kihasználva inkább bejelentették a bankszámláik adatait. Ezzel vállalták az adó- és késedelmi kamatfizetést, de elkerülték a börtönt.

A 2010-es adótörvény-változásokkal kapcsolatban a korábbiakban már közölt cikk néhány kiegészítést kíván a társasági adóval kapcsolatos fontosabb változások tekintetében.

Az Országgyűlés november 9-i ülésén megszavazta az egyéni cégről, egyéni vállalkozásokról és a megtakarítások ösztönzésével kapcsolatos törvényjavaslatokat, ezzel véglegesítve a 2010-es adótörvényekkel kapcsolatos változások legfontosabb elemeit. Az eredeti pénzügyminisztériumi javaslathoz képest történt egy-két változás.

Az EU-s áfa-szabályozásban 2010. január 1-jétől életbelépő változások közül az egyik legjelentősebbek a nemzetközi szolgáltatások teljesítési helyével kapcsolatos változások. A módosítások fő célja a tagállamok vállalatainál felmerülő áfa-köteles tranzakciók számának csökkentése mind EU-s, mind EU-n kívüli relációban. Fontos megjegyezni, hogy az új szabályok a B2B (business to business, vállalat-vállalat) relációt érintik, és nem módosítják a B2C (business to customer, vállalat-fogyasztó) értékesítést.

Az eddigieknél is nehezebb idő vár a Man-szigetre a brit parlament keddi precedens nélküli döntése nyomán, amellyel a teljes költségvetés ötödével csökkentve, mintegy 50 millió font (14.5 milliárd forint) adóbevételtől fosztotta meg az offshore központként elhíresült szigetet. Tony Brown, a sziget miniszterelnöke a Parlamentben tett felszólalásában kifejtette, hogy a jelentős bevételkiesés az Egyesült Királyság és a sziget közötti költségvetési megállapodás módosításának eredménye, amely csökkentette az általános forgalmi adó megosztási arányát a sziget terhére.

Offshore, banktitok, adócsalás, terrorizmus, pénzmosás, OECD, információcsere megállapodások. Az elmúlt években egyre többször és többször hallhattuk ezeket a kifejezéseket. Tény, hogy szeptember 11-i terrortámadást követően az adóparadicsomok és a jelentős adózási előnyt kínáló pénzügyi központok az államok és a nemzetközi szervezetek egyik fő célpontjává váltak. A koordinátori szerepet a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az OECD vállalta magára. A nemzetközi szervezet, amelynek Magyarország 1996 óta tagja, 1961-ben alakult az Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet (OEEC) utódjaként, és fő célkitűzése eredetileg a tagállamok gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi tevékenységének összehangolása. Eredetileg, mivel tényleges tevékenysége a tagállamok keretein túlmutat, fókusza a nem tagországokra is egyre inkább kiterjed. Így például az adóparadicsomok elleni küzdelem élharcosaként évről évre közzétette a nem együttműködő adóparadicsomok feketelistáját azzal a nem titkolt szándéka, hogy megregulázza azon államokat és pénzügyi központokat, amelyek nem hajlandók igába hajtani fejüket az adórendszerük átláthatóvá tétele és az adóügyi információcsere érdekében.

Meglepő elmélet kapott szárnyra Roman Polanski letartóztatásával kapcsolatban több angol és amerikai online híroldalon az elmúlt napokban. Az AP hírügynökség weboldalán szeptember 27-én véletlenül közölt, majd sebtiben eltávolított belső feljegyzés szerint a szerkesztőség egyfajta kapcsolati hálót szövögetett Polanski letartóztatása és a nemrégiben megállapodási fázisba jutott UBS svájci bankszámlák titkos adatainak kiadása ügyében. A fatális véletlennek tűnő ötletből nemsokára egy egész médiahírláncolat alakult ki amerikai, angol és egyéb európai internetes hírhasábjain. Mi is tehát a háttérben meghúzódó konspiráció? Véletlen egybeesés vagy valós események eddig láthatatlan láncolata?

A világ vezető országai a hét második felében, Pittsburgh-ben tartott G20 konferencián többek között egy új adófajta, a Tobin adó lehetséges bevezetésérol tárgyaltak. A németek által felvetett, valamint a francia elnök, Nicolas Sarkozy altal is szorgalmazott adó a pénzügyi szektor határokon átnyúló tranzakcióit adóztatná. A G20 résztvevői felkérték a Nemzetközi Valutaalapot (IMF), hogy vizsgálja meg, miként lehetne rákényszeríteni a pénzügyi piacot, hogy vegye ki részét a pénzügyi válság veszteségeiből.

Illegális adóelkerülés, offshore cégek, nemzetközi adótervezés, ellenőrzött külföldi társaság, titkos svájci bankszámlák, adócsalás, ciprusi offshore társaság, adóparadicsom, és még sorolhatnám. Az elmúlt években és hónapokban egyre gyakrabban bukkannak fel ilyen és hasonló kifejezések a hírekben, többségében negatív visszhangot keltve. Az offshore cégek léte nem a modern kor szüleménye, és eredetileg nem is a manapság oly divatos pénzmosási vagy adóelkerülési céllal hozták létre őket. Az elmúlt néhány év során azonban fokozott figyelem kíséri mind nemzetközi, mind hazai szinten ezt a témakört olyannyira, hogy nyilvános hajtóvadászatba kezdtek a nemzetközi szervezetek és a kormányok az offshore lehetőségek korlátozására és lehetőség szerinti megszüntetésére.